Romba dőlhet a világgazdaság?

A globális energiaszállításban is komoly fennakadásokat okoz a közel-keleti konfliktus eszkalálódása. A világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros már egy hete blokád alatt áll, ami jelentősen visszafogta az olaj- és földgázszállítást - írja a hirado.hu.

A világ tengeri olajkereskedelmének és a cseppfolyósított földgázellátásnak mintegy ötöde halad át ezen az útvonalon, ezért minden zavar gyorsan megjelenik az energiaárakban és a szállítási költségekben. A helyzet így nemcsak a térség biztonságát, hanem a világgazdaság stabilitását is fenyegeti.

„A közel-keleti háború romba döntheti a világgazdaságot” – figyelmeztetett Saad al-Kaabi, Katar energiaügyi minisztere és a QatarEnergy vezérigazgatója.

A Financial Timesnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy amennyiben az iráni konfliktus elhúzódik, az energiaellátásban bekövetkező zavarok globális összeomláshoz vezethetnek.

Előrejelzése szerint hamarosan akár az összes öböl menti energiaexportőr kénytelen lehet leállítani a termelést, ami az olaj árát hordónként akár 150 dollárra is felhajthatja.

Az iráni konfliktus elhúzódása világméretű láncreakciót indíthat el a gazdaságban, és miközben drágul az energia, egyes termékekből hiány alakulhat ki, a gyárak leállása pedig globálisan lassíthatja a gazdasági növekedést.

„Mindenki számára drágulni fog az energia. Bizonyos termékekből hiány lesz, és a gyárak leállása láncreakciót indít el” – fogalmazott Katar energiaügyi minisztere.

Katart múlt héten érte iráni dróntámadás, amely az ország legnagyobb cseppfolyósított földgázfeldolgozó üzemét, a Rász Laffán létesítményt célozta. A támadás után Doha vis maior helyzetet hirdetett, valamint a károk teljes felmérése és a helyreállítás ideje is bizonytalan.

Saad al-Kaabi szerint még akkor is hetekre vagy akár hónapokra lenne szükség, hogy a szállítások visszatérjenek a normális kerékvágásba, ha a háború azonnal véget érne. Gazdasági szempontból ez további kockázatokat hordoz, ugyanis Katar a világ második legnagyobb LNG-termelője és a globális export mintegy 20 százalékát adja.

Versenyfutás indulhat az energiakészletekért

Az ellátási zavar Európát is érzékenyen érintheti. A kontinens az orosz gázfüggőség csökkentése után egyre nagyobb mértékben támaszkodik a katari szállításokra, így a mostani kiesés komoly versenyt indíthat el a megmaradó készletekért.

Katar energiaügyi minisztere kiemelte, hogy az ázsiai vásárlók várhatóan túllicitálhatják az európaiakat a piacon elérhető gázért, miközben más öböl menti országok sem biztos, hogy képesek lesznek teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket.

Ez különösen érzékenyen érintheti Európát, mert a kontinens gázkészletei jelenleg szokatlanul alacsony szinten vannak. Az európai tárolók töltöttsége nagyjából 22–30 százalék körül mozog, ami jóval elmarad az ilyenkor szokásos 40 százalékos átlagtól.

Saad al-Kaabi úgy véli, ha az iráni konfliktus tovább folytatódik, az exportőröknek vis maior helyzetet kell kihirdetniük, ellenkező esetben a nem teljesített szerződések miatt jogi következményekkel számolhatnak.

A helyzetet tovább súlyosbítja a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalának, a Hormuzi-szoros forgalmának leállása. A február 28-án indított amerikai–izraeli hadművelet óta legalább tíz hajót ért támadás, a szállítmánybiztosítási díjak meredeken emelkedtek, a hajótulajdonosok pedig nem szívesen kockáztatják flottájukat a mindössze 24 mérföld széles, Irán partjai mentén húzódó szorosban.

Habár az Egyesült Államok haditengerészeti kíséretet és extra biztosítást ajánlott fel, Saad al-Kaabi szerint a legtöbb hajózási társaság úgy látja, hogy háborús környezetben a konvojok nagyobb célponttá tehetik a tankerhajókat.

Az olaj és a gáz ára is az egekbe szökött

A közel-keleti konfliktus eszkalációja az energiapia­cokat is erősen megrázta hétfőn. A Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok miatt a befektetők ellátási hiánytól kezdtek tartani.

A globális olajpiac egyik legfontosabb irányadó mutatója, a Brent típusú kőolaj ára hétfő reggel már 115 dollár fölé emelkedett hordónként, ami több mint 25 százalékos napi drágulást jelent. Az elemzők szerint ez a legnagyobb egynapos ugrás 2020 óta, és a legmagasabb árszint 2022 nyara óta.

A piaci feszültséget jól mutatja, hogy a Brent ára az elmúlt egy hétben közel 27 százalékkal nőtt, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a térségből érkező energiaszállítások tartósan akadozhatnak.

A JPMorgan vezető közgazdásza, Bruce Kasman arra figyelmeztetett, hogy ha a konfliktus elhúzódik, az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami már komoly recessziós kockázatot jelentene.

Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon reagált az áremelkedésre, amely szerinte a konfliktus lezárultával gyorsan visszaesik majd.

 „A rövid távú olajár – amely gyorsan zuhan majd, amint az iráni nukleáris fenyegetés megsemmisítése lezárul – egy nagyon kicsi ár, amelyet az Amerikai Egyesült Államoknak és a világnak a biztonságért és a békéért kell fizetnie” – írta.

A növekvő üzemanyagárak közepette Oroszország profitálhat a leginkább a globális energiaválságból.

Az Egyesült Államok március 6-án ideiglenes felmentést adott Indiának, hogy ismét orosz olajat vásárolhasson, és Washington azt is felvetette, hogy a globális kínálathiány enyhítése érdekében feloldhatja az orosz energiahordozókra vonatkozó egyes szankciókat.

Az olajjal párhuzamosan európai gázpiacon is drasztikus drágulás indult: a holland TTF tőzsdén jegyzett földgáz ára hétfő délelőtt közel 30 százalékkal emelkedett, egyetlen hét alatt pedig mintegy 50 százalékos ugrást mutatott, ami a 2023-as energiaválság óta a legnagyobb növekedés. Egyes előrejelzések szerint, ha a szállítási útvonalak tartósan blokád alá kerülnek, a gázárak akár a korábbi szintek duplájára is emelkedhetnek, ami világszerte újabb inflációs hullámot indíthat el.

Zuhanással nyitottak az európai tőzsdék

Nagy eséssel indult a hétfői kereskedés a főbb európai tőzsdéken, miután a befektetőket megrázta a közel-keleti háború miatt kialakuló energiapiaci bizonytalanság. A hangulatot elsősorban az olajár hirtelen emelkedése rontotta: nyersolaj ára ismét átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, amire legutóbb 2022-ben volt példa.

Az MTI beszámolója szerint a kínálati feszültséget tovább erősíti, hogy több közel-keleti olajtermelő ország visszafogta a kitermelést. Kuvait, Irak és az Egyesült Arab Emírségek is csökkentette a termelést, miközben Katar a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgázlétesítményének működését is korlátozta.

A befektetők attól tartanak, hogy az energiaárak emelkedése ismét felpörgetheti az inflációt, ami lassíthatja a világgazdaság növekedését.

A devizapiacokon eközben erősödött a dollár, ami több pénznem mellett a forintot is gyengítette. Hétfő reggel az euró közel 396 forintba került a péntek esti 391 forint körüli szint után, a dollár pedig 343 forintig emelkedett.

A befektetők hétfőn a friss német ipari termelési adatokra, valamint az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli találkozójára figyelnek, ahol az energiapiaci feszültségek gazdasági hatásai is szóba kerülhetnek. Ha a közel-keleti konfliktus tartósan fennmarad, az energiaárak emelkedése és a piaci bizonytalanság még hosszabb ideig nyomás alatt tarthatja a világgazdaságot és a pénzpiacokat.