Minden nap meg kell küzdenünk azért, hogy kimaradhassunk a háborúból

A béke emberei vagyunk, építeni akarunk, fejlődni akarunk, de fordulhat úgy a sors, hogy nehéz idők jönnek, és akkor nem szabad panaszkodni, meg siránkozni, az elején kell meggondolni, én meggondoltam, és ezért mindenre készen állok – mondta Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök debreceni háborúellenes gyűlésén.

A miniszterelnök hangsúlyozta: van egy elképzelésünk a magyarok életéről, van egy tudásunk arról, hogy kik vagyunk mi – egy nagy nép vagyunk, talán az egyik legnagyszerűbb –, és a mi a nagyságunkat leginkább az építkezésben tudjuk megmutatni. 

A kérdésekre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: nem tudjuk, hogy az ukránok azt a pénzt és aranyat valahova vitték vagy ide hozták. Azt viszont tudjuk, hogy van egy semmiből létrehozott ukránbarát párt, aminek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül; van rengeteg ukránbarát médiamunkás és rengeteg, a nyilvánosságban megszólaló személy. A miniszterelnök szerint ez az ukránpártiság csak kisebb részben szívből jövő, nagyobb részben zsebből jövő.

– Egy magyar család évente átlagosan 250 ezer forintot fizet a rezsiért, egy lengyel 900 ezret, egy cseh pedig 1 milliót – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Felidézte azt is, hogy az olajblokád nem új, egyszer a gázcsapot már elzárták, amire számított a kormány, ezért is építettek egy déli elkerülő vezetéket.

Aztán leszögezte: ahhoz, hogy a háztartások rezsiszámlája ne szálljon el, a mindenkori miniszterelnök két emberrel kell megállapodnia, az amerikai elnökkel, aki világméretű szankciókat vetett ki azokra, akik orosz energiahordozókat használnak. Ennek a kormánynak ez sikerült, mentességet kaptunk. A másik ember Vlagyimir Putyin, akivel meg kell tudni állapodni arról, hogy az oroszok adjanak el. Ezt is sikerült elérni. Kérdés, hogy másnak sikerülne-e? Hozzátette: van egy terve arra, hogyan törje meg az ukrán zsarolást. – Hamarabb fogynak ki a pénzből, mint mi az olajból – fogalmazott.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy miközben a német vállalatok leépítik a munkaerőt Németországban, itt új üzemek, új munkahelyek jönnek létre. „Nagyok vagyunk, erősek” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az ukrán tagságról szólva először tréfásan megjegyezte: „nagy kedvet nem csináltak nekem hozzá”. Majd azzal folytatta, nem tudjuk, hogy mi lesz a háború vége. Ukrajna ebben a pillanatban haldoklik. Azt sem tudjuk, hol vannak a keleti határai, sem azt, hogy hányan hagyták el. Ha megmarad, az egyik forgatókönyv, hogy felvesszük őket az Európai Unióba. Orbán Viktor szerint ez egy nagyon rossz ötlet, hiszen, amíg nincs béke, a tagfelvétel egyet jelentene azzal, hogy az EU belép a háborúba, de egy békekötés esetén is sok lenne a bizonytalanság, hiszen a háború kiújulhat.

– Ha Ukrajna belép az unióba, az összes pénzünk el fog menni az ukránokra – figyelmeztetett a kormányfő, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy az ukránok ellen vagyunk, a partnerséget elfogadjuk, a teljeskörű tagságot viszont nem.

Ugyancsak kérdésre válaszul Orbán Viktor felidézte, a második világháború idején hatszor bombázták Debrecent, ezre sérültek vagy haltak meg. – Magyarország tudja, milyen a háború, nem akarjuk még egyszer átélni, ezért a béke oldalán állunk – szögezte le. 

Beszélt arról is, hogy érti, miért aggódnak a jövő miatt sokan, hiszen „nem azért dolgoztak egy életen át, hogy jöjjön valaki, és szétbarmolja”. Ennek kapcsán emlékeztetett: ha Ukrajna nem fizeti vissza az uniós támogatásokat, akkor azt az európai polgároknak kell. Ezért maradtunk ki a háború finanszírozásából.

Az olajellátásról szólva rámutatott: a nyugati Brent és az Urals típusú olaj ára között hordónként nagyjából 20 dollár a különbség. Ezen a Shell jól keresne, mert ha nem az oroszoktól veszünk, hanem tőlük, akkor legalább 20 dollárt keresnek hordónként. – Ezért nekünk egzisztenciális kérdés, hogy a Barátság-kőolajvezetéken újrainduljon a szállítás – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: van esély arra, hogy a választás előtt ez megtörténjen, mindenesetre a kormánynak van terve arra az esetre is, ha a világpiaci árak miatt nagyon megdrágulna az üzemanyag – akkor be fognak avatkozni.

Kérdésként elhangzott, hogy Magyarország miért nem blokkolja az áramszállítást Ukrajnába a kőolaj-blokádra válaszul. Orbán Viktor erre azt mondta: nekünk nem az ukrán nép az ellenségünk, hanem a vezetőik, akik zsarolnak minket, ezért a magyar kormány csak a végső esetben tenne olyan lépéseket, amelyek közvetlenül okoznak fájdalmat az Ukrajnában élő magyar és ukrán embereknek.

A miniszterelnök külön kiemelte: nem pártalapon vezetik az országot, úgy kormányoznak, hogy az is jól járjon, aki nem a Fidesz-KDNP-re szavaz. Példaként többek között felhozta a 13. és a 14. havi nyugdíjat, a családtámogatási rendszert. Magyarország nemzetközi súlyáról szólva pedig elmondta: olyan politikát folytat, amelynek a célja, hogy a világ minden táján barátokat szerezzünk, olyan partnereket, akik Magyarország sikerében érdekeltek.

Zárszóként Orbán Viktor hangsúlyozta: fontos, hogy ne azok nyerjék meg a választást, akik mindig megmagyarázzák, hogy mit miért nem lehet. Debrecen és Magyarország nagyot lépett előre az elmúlt 16 évben, és ezen az úton kell tovább haladni. 

Korábban Szijjártó Péter arról beszélt, hogy több mint négy esztendeje zajlik egy teljesen értelmetlen és reménytelen háború a szomszédunkban. Családok szenvednek, embervadászat zajlik Ukrajna utcáin. Hozzátéve: a magyar kormány pedig négy éve küzd minden egyes nap azért, hogy minket ebbe a háborúba ne ránthassanak bele.

A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: Magyarország nem tartozik Ukrajnának semmivel, nem a mi háborúnkat vívják, és minden háborúból ki akarunk maradni. Szerinte Kijev pontosan ezért akar kormányváltást, mert Budapest nem hajlandó sem pénzzel, sem fegyverrel és főleg nem katonákkal támogatni őket. Mára viszont minden korábbinál durvább nyomást próbálnak gyakorolni ránk.

– Brüsszellel és az ellenzékkel egyeztetve azért zárták el a Barátság-kőolajvezetéket, hogy válságot okozzanak, és ezzel elősegítsék a kormányváltás – mondta. Jelezte ugyanakkor, hogy „nem ma jöttünk a 6:20-assal”, a kormány felkészült, és megvédi az országot, kivédi ezt az olajblokádot.

Külön kitért arra, hogy Volodimir Zelenszkij halálosan megfenyegette Orbán Viktort, és követelte, hogy az ukrán elnök „vonja vissza a verőlegényeit, és vegyen vissza az arcából”. 

– A támadások középpontjában maga a miniszterelnök van, de a fenyegetés egész Magyarországnak, sőt, az egész nemzetnek szól. De bárhogy is fenyegetnek, Magyarország nem megy háborúba – szögezte le. Mint mondta, „értjük, miért nyúlnak egyre becstelenebb eszközökhöz”, hiszen „Ukrajnában vannak, akiknek a háború üzlet”. Kijev az EU-tól több pénzt kapott a háborúért, mint amennyit a gazdasága békeidőben meg tud termelni.

Lázár János először a vidékfejlesztésről beszélt, már csak azért is, mert szerinte Debrecen a vidéki Magyarország fővárosa. Szóba hozta az iparfejlesztés: az új gyárakat és munkahelyeket. Egyúttal jelezte, a következő ciklusban még nagyobb intenzitással folytatják a munkát.

Beszélt az ukrán pénzszállítókról is, és feltette a kérdést, hogy a valutát és az aranyat csak átszállította az országon a háborús maffia, vagy abból kapott is valaki?

Végül kiemelte: ha a kormánypártok győznek április 12-én, Magyarország nem megy háborúba és nem a magyar emberek pénzét sem küldik Ukrajnába. Ellenkező esetben viszont ez fog történni.

A választásokról szólva Lázár János az erdélyi barátait idézve azt mondta: „a helyzet nem rossz, csak a jó nem így néz ki”. Nem kételkedik a Fidesz-KDNP győzelmében, de hangsúlyozta: ahhoz, hogy ebben biztosak lehessünk, először is a győzelem hitét vissza kell adni mindenkinek, mert sok a gyűlölet, sok a fenyegetés a félelem. A következő négy hétben mindenkinek nagyon sokat kell dolgoznia – mondta.

– Mi vagyunk a nyugodt erő. De a nyugalom nem minden, kell az erő is. Mutassuk meg, hogy az erő velünk van – fogalmazott Lázár János.

A globális krízis kapcsán emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor a legjobb válságkezelő: a vörösiszapkatasztrófától a migrációsválságon át napjaink kihívásaiig minden magyar mindig számíthatott rá. – Lehet őt nem szeretni, de azt nem lehet rá mondani, hogy nem lehet számítani rá a bajban. És ne legyen kétsége senkinek: nagy baj van a világban. És a kérdés most az: ezt a bajt a fejünkre húzzuk, vagy megóvjuk tőle magunkat – fogalmazott a miniszter.