Izrael teheráni infrastruktúrát vesz célba

Németország további német csapatokat vont ki a Közel-Keletről - közölte egy katonai szóvivő pénteken a Reuters hírügynökséggel.

A szóvivő közölte, hogy a libanoni UNIFIL misszióban részt vevő katonákat kivonják, miután a német hadsereg már jelentősen csökkentette jelenlétét az észak-iraki Erbilben.

Az RND újsághálózat, amely elsőként közölte a hírt, azt írta, hogy a Bahreinben állomásozó német csapatok már visszatértek haza, és folyamatban vannak a kuvaiti kivonások előkészületei.

Az RND jelentése azt is közölte, hogy a bagdadi német nagykövetség katonáit és munkatársait áthelyezik Jordániába. A külügyminisztérium nem reagált a Reuters megkeresésére az ügyben.

Nagyjából 500 német katona van állomásozva a régióban, főként Irakban és Jordániában.

Oroszország hírszerzési információkat szolgáltat Iránnak, hogy amerikai erőket célba vegyen, jelentette a Washington Post.

Oroszország célpontinformációkat szolgáltat Iránnak, beleértve az amerikai hadihajók és repülőgépek közel-keleti helyzetét is – jelentette pénteken a Washington Post három, a hírszerzési információkhoz közel álló tisztviselőre hivatkozva.

Az orosz támogatás mértéke Iránnak nem volt teljesen világos, de az iráni hadsereg saját képessége az amerikai erők felkutatására romlott, mióta az Egyesült Államok és Izrael  a múlt héten csapásokat mért Teheránra  – jelentette a Post.

A Fehér Ház szóvivője nem kommentálta közvetlenül az Iránnak nyújtott állítólagos orosz támogatást.

„Az iráni rezsimet teljesen összetörik. A ballisztikus rakéták elleni megtorlásuk napról napra csökken, a haditengerészetüket megsemmisítik, a termelési kapacitásukat lerombolják, és a megbízottak aligha harcolnak” – mondta Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője egy nyilatkozatban, válaszolva a Reuters kérdéseire.

A Kreml pénteken azt közölte, hogy Oroszország párbeszédet folytat Irán vezetésének képviselőivel. A Kreml azonban nem kívánt részleteket közölni, amikor az újságírók azt kérdezték tőle, hogy Moszkva segíti-e Teheránt.

Az orosz washingtoni nagykövetség és Oroszország ENSZ-képviselete New Yorkban nem reagált azonnal a megkeresésre.

Az Öböl-menti szuverén vagyonalapok évtizedek óta megőrizték és gyarapították az olajból és gázból származó gazdagságot, külföldi eszközökbe és nemzetközi piacokra fektetve be, hogy 5 billió dolláros kasszát hozzanak létre rosszabb időkre.

Ez a pillanat talán közeleg.

Irán támadásai  az öbölben, válaszul az izraeli és amerikai csapásokra, költségvetési sokkot okozhatnak. Az olajárak 20%-kal emelkedtek a múlt péntek óta, de a támadások miatt csökkent a létfontosságú szénhidrogén-export a  Hormuzi-szoroson keresztül, és leállt  a termelés olyan létesítményekben, mint a Szaúd-Arábia legnagyobb hazai olajfinomítója és Katar LNG-telephelyei.

Egy elhúzódó konfliktus a rijádi, a dubaji, a dohai és a kuvaiti pénzügyminisztériumok munkáját vonhatja maga után – mondják az elemzők –, mivel a kormányok további nyomással néznek szembe a növekvő védelmi költségek, az ellátási zavarok – az élelmiszerektől a gyógyszerekig – és az azt követő szélesebb körű gazdasági lassulás miatt.

A Közel-Kelet egyes részein a kereskedelmi járatokat a konfliktus eszkalálódása miatt leállították, ami fennakadásokat okozott, és arra késztette a kormányokat, hogy megtervezze a külföldi utasok hazaszállítását.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében koordinálja a hazaszállítási járatokat, mivel egyre több tagállam kér segítséget állampolgárai evakuálásához a Közel-Keletről.

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Románia és Szlovákia eddig aktiválta a mechanizmust.

Tíz, több mint 1000 uniós polgárt szállító járat már leszállt Európában – közölte pénteken egy uniós szóvivő.

Trump szerint az Egyesült Államok csendben telepít ki ezreket a Közel-Keletről.