„Amit hallottunk, tegyük zárójelbe"

Európa jelenleg a béke- és hadigazdaság közötti széken ül, és egyelőre nem tudni, melyik asztalhoz ülhet majd át - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján. Az eseményen megjelent még Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jegybankelnök és Nagy Elek az iparkamara elnöke.

Az elmúlt négy esztendőben Európa egy háború által blokkolt gazdasági környezetben dolgozott - emlékeztetett a bennünket körülvevő helyzetre Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitóján tartott beszédében. Mint kifejtette, 2023-ban 0,6 százalékkal bővült az EU gazdasága, azóta folyamatosan egy százalék körüli növekedésre képes. Berlinben sikerként könyvelik el, hogy e recessziót sikerült stagnálásra módosítani. Eközben az Egyesült Államok Európa fölé kerekedik, és tovább növeli esélyét befolyásának gazdagítására - Kína pedig rendre öt százalék körüli gazdasági bővülést produkált.

Európában eközben munkahelyek szűnnek meg - húzta alá a miniszterelnök. Egyben emlékeztetett, kontinensünk globális gazdasági súlya igencsak mérséklődött, az USA megőrizte, Kína pedig növelte pozícióit, lehetőségeit.

Orbán Viktor beszélt arról is, az utóbbi időben sok időt tölt az Európai Tanács ülésein. Mint kifejtette, e találkozók azonban egészen más hangulatúak, mint a Gazdasági Évnyitó, ugyanis arrafelé nem gazdaságfejlesztési tervekről esik szó, hanem sokkal inkább amolyan „haditanácsok” zajlanak. A miniszterelnök mindennek nyomán úgy fogalmazott, „mindent, amit hallottak, tegyék zárójelbe. Vagy úgy lesz, vagy nem”.

Európában jelen pillanatban inkább a túlélés a cél - fogalmazott. A kontinens államaiban az energiaköltségek három-négyszer magasabbak, mint Amerikában. A miniszterelnök úgy vélte, a kontinens gazdaságai az orosz hordozókról leválva csaknem 1800 milliárd euróval fizettek többet villanyra és gázra, mint korábban. Hazánkat példaként említve kifejtette, ami 2021-ben körülbelül 7–7,5 milliárd euróba került az a háború kitörése után 17 milliárd euróra emelkedett. Ma Nyugat-Európa a túlélésre játszik, s ahelyett, hogy visszatérne az olcsó forrásokhoz, megszorításokat és áremeléseket jelent be - vélekedett.

Az európai gazdaság által nehezen megtermelt források jelen állás szerint Ukrajnába mennek - emlékeztetett a kormányfő. Aki egyben rögvest jeleztem, sok száz milliárd euróról van szó. Éppen ezért hazánk kimarad e konfliktus finanszírozásából, a gazdaságunk által megtermelt pénz nem megy Kijevnek - jelentette ki. Ezzel viszont szembe megyünk Brüsszellel, annak nem épp kerek szándékaival - hangoztatta. Hangsúlyozta, az elmúlt négy év „bravúrja”, szolgáltatja azt az alapot, hogy Magyarország nemet tud mondani a közös uniós hitelfelvételben való részvételre.

A miniszterelnök nyomatékosan aláhúzta, ragaszkodnunk kell az egykulcsos adórendszerhez. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a különadók bevezetésére is szükség volt. Szerinte ezek végül egy méltányos rendszert eredményeztek, még ha az érintett vállalatok gyakran méltánytalannak is tartják őket. Utalt arra is, e források révén mintegy 15 ezer milliárd forintot vontak el az érintett szektoroktól, idén pedig körülbelül 2000 milliárd forint bevétel származik majd innét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi „hadigazdasági” helyzetben ezek csökkentésére nincs lehetőség, de hosszabb távon szeretnék a terheket méltányosabb szintre visszavinni.

Orbán Viktor a beszéd során megköszönte a hallgatóságban jelen lévő cégvezetők hozzájárulását. Utalt arra, 2010 óta jelentősen nőtt a nemzeti vagyon s 2022 és 2026 között e mutató a 22 ezer milliárd forintról 24 ezer milliárdra hízott. A jegybanki tartalékok kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott, „protestáns etika érkezett a jegybankba”, utalva arra, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt hazánk devizatartaléka.

A kormányfő beszéde végén határozottan kijelentette, a következő négy esztendőben el kell kerülnünk, hogy belesodródjunk az orosz-ukrán háborúba. A kabinet álláspontja szerint a magyarok pénzét itt kell elkölteni s nem Ukrajnában. Szerinte fenn kell tartani az olcsó orosz energiaellátást, mert ez kulcsfontosságú a gazdasági versenyképességünk szempontjából.

Ukrajna EU-s csatlakozása kapcsán pedig úgy fogalmazott, azt semmiképpen nem szabad megengedni. A Kijevnek nyújtott elképesztő mértékű pénzügyi támogatások szerinte olyan transzfereket jelentenének, amelyek eladósíthatják a jövő generációit - azaz a saját gyermekeinket és unokáinkat taszítjuk adósrabszolgaságba.

A miniszterelnök megnyitóbeszéde elején elismerően szólt Nagy Elek munkájáról. Orbán Viktor szerint a kamara elnöke jól fogja össze a szervezete, s így az képes valódi köztestületként működni. Persze ehhez az is kell, hogy átvegyen az államtól olyan feladatokat, amelyeket hatékonyabban tud ellátni, mint annak bürokráciája. Ám utóbbi természetes reflexe, hogy nem szívesen ad át semmiféle munkát másnak - mondta. Hiszen a bürokrácia - némi képzavarral élve - hajlamos úgy gondolni, hogy mindent jobban tud megoldani, ezért ellenáll bármiféle kiszervezésnek. Ez egy feszültség, amelyet valahogy föl kell oldani - mondta.

Stabilitás és bizalom. Az elmúlt évben a devizatartalék soha nem látott szintre emelkedett, a forint árfolyama stabilizálódott, az infláció csökkent. Mindezt egy rendkívül kedvezőtlen külső környezet mellett sikerült megtenni - hangoztatta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az eseményen. Jelezte, Kínát nem rázta meg a háború, az USA befolyását igyekszik növelni a világban”, Európa pedig továbbra is útkeresésben van.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az elmúlt négy évben rendkívül kiszámíthatatlan volt a globális gazdasági környezet. Ennek ellenére a kormány igyekezett fejlesztő államként működni és így reagálni a kihívásokra. A miniszter szerint három fő pillér mutatja meg, melyek a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai feladatai az energiabiztonság megteremtése, a vállalkozóbarát adórendszer fenntartása és a gazdaságfejlesztési források hatékony elosztása. 

Paks I. és II. 4400 megawatt teljesítményre képes, míg a napenergia gyakorlatilag egy Paks III. 2030-ra nettó villamosenergia-exportőrré válhat Magyarország. A világpiaci árnál olcsóbban tudjuk majd előállítani az áramot - vizionálta a tárcavezető.

Vállalkozóbarát adórendszerünk van, jó az út, de van még mit tenni - mondta Nagy Márton az MKIK elnöke az eseményen. Egyben hangsúlyozta a hatékonyságfejlesztési források szétosztásának optimalizálását. A költségvetésből 6170 milliárd forintot, azaz a GDP hat százalékát költjük a gazdaság működésére. Ebből 178 milliárd az energiaszektorba, 653 milliárd az agráriumba, 2800 milliárd a közlekedésre, 2540 milliárd forint pedig vállalkozásfejlesztésre megy. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a kormány ne költene saját forrásból a gazdaság működésére - fejtette ki Nagy Márton. A kabinet minden pénz odaadott, amit oda lehetett, s ezen felül érkeznek még az uniós források - fogalmazott az elnök.