A brit miniszterelnök tárgyalásos rendezést szorgalmaz Iránnal

A munkáspárti brit kormányfő a Downing Streeten tartott csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette: ezen véleménye alapján döntött úgy, hogy a brit fegyveres erők nem vesznek részt az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni hadműveletekben.

„Ez átgondolt döntés volt, amely a nemzet érdekeit szolgálja és kitartok mellette” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Az Irán elleni támadások kezdete óta kialakult helyzetről szólva Starmer kijelentette, hogy „a térség káoszba sodródott”.

Hozzátette egyúttal, hogy a helyzet megváltozott, amikor Irán a környező országokat kezdte támadni. A teheráni rezsim ugyanis immár tíz olyan térségbeli országra mért drón- és rakétacsapásokat, amelyek nem indítottak ellene támadást, és ezek az országok Nagy-Britannia szövetségesei, amelyekben több százezer brit állampolgár él – mondta a brit kormányfő.

Starmer hangsúlyozta: a brit kormány jóval az amerikai és az izraeli hadműveletek kezdete előtt hozzákezdett térségbeli katonai kapacitásainak megerősítéséhez. Elmondta, hogy London már januárban és februárban vadászgépeket, légvédelmi rendszereket, fejlett radarrendszereket és drónok megsemmisítésére alkalmas fegyverzetet telepített Ciprusra és Katarba.

Amikor a hadműveletek szombaton elkezdődtek, a brit harci repülőgépek is nyomban a levegőbe emelkedtek, hogy megvédjék Nagy-Britannia térségbeli szövetségeseit és az ott élő brit állampolgárokat – emelte ki a brit miniszterelnök.

Keir Starmer elmondta, hogy a brit repülőgépek számos drónt lelőttek, köztük legalább egy olyant, amely az egyik támaszpont brit katonák lakta körlete felé tartott. Hozzátette, hogy a brit légierő gépei csütörtökre virradóan is akcióban voltak Jordánia, Katar és más térségi partnerországok légterében.

Starmer bejelentette azt is, hogy a Katarban állomásozó brit légiszázadot a brit királyi légierő (RAF) további négy Typhoon harci repülőgéppel egészíti ki, pénteken pedig drónok elhárítására alkalmas Wildcat helikopterek érkeznek Ciprusra.

A brit kormányfő felidézte: London engedélyezte az Egyesült Államoknak brit légitámaszpontok használatát védelmi műveletek végrehajtására, mindenekelőtt arra, hogy az amerikai gépek iráni rakétákat semmisíthessenek meg még indításuk előtt.

Starmer ugyanakkor kijelentette: Nagy-Britannia kiáll az általa vallott értékek és alapelvek mellett, „akkor is, ha nyomás nehezedik rá annak érdekében, hogy másképp cselekedjen”.

A brit miniszterelnök ezzel a London és Washington között az iráni hadműveletek ügyében kialakult, szinte példátlan viszályra utalt. Nagy-Britannia ugyanis komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, amiért az iráni háború kezdeti szakaszában nem engedélyezte az amerikai légierőnek brit támaszpontok használatát. A brit kormány a hét elején ezt az álláspontját módosította, továbbra sem hajlandó azonban részt venni az iráni támadó hadműveletekben.

Donald Trump amerikai elnök az utóbbi néhány napban többször is személyesen és éles hangon bírálta emiatt a brit miniszterelnököt. A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva a minap például úgy fogalmazott: nagyot csalódott Starmerben a brit támaszpontok amerikai használatának kezdeti tilalma miatt.

Trump nem sokkal később – a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva – megismételte, hogy nincs megelégedve Nagy-Britannia hozzáállásával. Kijelentette: miután Nagy-Britannia eleinte nem engedélyezte az indiai-óceáni Diego Garcia légitámaszpontjának használatát az iráni támadásokhoz, az amerikai hadvezetésnek három-négy napjába telt a támadó repülőgépek alternatív leszállóhelyeinek meghatározása, pedig sokkal kényelmesebb lett volna és sokórányi repülési időt lehetett volna megtakarítani a brit támaszpont használatával.

Az amerikai elnök ezzel összefüggésben úgy fogalmazott Keir Starmerről, hogy a jelenlegi brit kormányfő „nem egy Winston Churchill”, utalva a második világháborús brit miniszterelnökre.