Nagyszerű muzsikák kiváló előadók tolmácsolásában
Folytatódik a nagy sikerű családi előadás-sorozat a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésében.
„Zene, tánc, kép – élmény, ismeret, öröm!” mottóval indult anno a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésű Pastorale-sorozata, mely az egész családnak szól, az iskolás korú gyerekektől a nagyszülőkig - írták lapunkhoz eljuttatott közleményükben a szervezők. Mint az anyagban olvasható, az egyedi szerkesztésű, különleges ötletekkel teli sorozat már első pillanattól fogva rendkívül sikeressé vált, új színt hozva a budapesti koncertéletbe.
Művészi arculatának kialakítója, valamint a kezdetektől szerkesztője és műsorvezetője Solymosi Tari Emőke Széchenyi-díjas zenetörténész. A sorozat kezdeményezője és másik gazdája a Szent István Filharmonikusok művészeti vezetője, Záborszky Kálmán, Kossuth-díjas karmester. Az előadásokon különböző zenei műfajokat ismerhet meg a közönség. A muzsika mellett fontos szerep jut a táncnak, de – főképp a vetítésnek köszönhetően – megjelennek más társművészetek is.
Az igényes összekötő szövegen túl a programot gyakran színesíti az előadóművészekkel történő beszélgetés is. A sorozat célja lehetővé tenni a magas művészeti értékekkel, remekművekkel való oldott találkozást, kulcsot adni az alkotások megértéséhez, átérzéséhez, és ami a legfontosabb, megajándékozni a nézőket-hallgatókat a belső világukat is megérintő, felemelő közös élménnyel, mely segít még jobban összekovácsolni a családokat.
A sorozatban 1997 óta már közel háromszáz előadás volt, melyeken megközelítőleg százezer néző vett részt minden korosztályból, és számos produkciót a televíziónézők is láthattak. Hosszú időn át a Zuglói Zeneházban zajlottak a programok, 2016-tól pedig az ország egyik legrangosabb kulturális helyszíne, a Pesti Vigadó Díszterme ad otthont a sorozatnak. Egy-egy szezonban négy új produkció készül (az előadásokra hétvégi napokon kerül sor), melyek között mindig van opera (általában mesélővel) és különböző tematikus koncertek vagy látványos táncprodukciók, illetve gyakoriak a felvillanyozó népzene-néptánc előadások is. A sorozat állandó szereplője a Magyar Örökség díjjal és „Az év zenekara” címmel is kitüntetett Szent István Filharmonikusok, amelyet főként a zenekar két kitűnő karmestere, Horváth Gábor és Ménesi Gergely vezényel (sokoldalú művészi tevékenységük mellett mindketten a Zeneakadémia docensei), és kiváló vendégkarmesterek is fellépnek. A programok állandó vendégszereplői közé tartoznak a Magyar Táncművészeti Egyetem ifjú művészei.
Az idei Pastorale-sorozat második előadása március 7-én szombaton, 16.00 órakor kezdődik a Pesti Vigadó Dísztermében. Az eseményen a zene mellett ezúttal az irodalom kap kiemelt hangsúlyt. Lovász Irén, a Kossuth-díjal, Érdemes Művész címmel és Magyar Örökség Díjjal kitüntetett előadóművész ad ünnepi koncertet művészbarátaival. A nagyszabású program során a magyar ősköltészettől jutunk el első írott versünkig, majd a középkori és a reneszánsz költészet néhány gyöngyszemén át kortárs költeményekig.
A hangszeres kísérettel előadott, énekelt versösszeállítás, mely most hangzik el először, a közelgő Költészet Napja (április 11.) tiszteletére készült. Ez a nap Lovász Irén születésnapja is. A válogatás az ő néprajzkutatói és előadói munkásságának összefoglalása, esszenciája. A koncerten a művész életművét meghatározó dalokat hallhatunk a Világfa, a Fellegajtó, az Égi hang, a Szerelmes virág, a Női hang, a Belső hang, a Hangtájkép és a Gyógyító hang című albumokról.
A műsor a Kórógyi csodaszarvas énekkel kezdődik, melyet Lovász Irén gyűjtött Szlavóniában, és azután vált közismertté, hogy a honfoglalás millecentenáriumára kiadott, Világfa című lemezén megjelent. Ezt követi a Mennybe vitt leány balladájának moldvai csángó változata és a legrégebbi népzenei rétegünket idéző, Szivárvány havasán kezdetű népdalunk. Régi magyar népköltészetünk sorai idézik meg a Fellegajtót és a Mennyország kapuját. Első írott versünk, az Ómagyar Mária-siralom egy 13. századi francia dallamra csendül fel.
A vallásos népköltészet mellett 16-17. századi népének, zsoltár is megszólal, például az 1676-os Kájoni Cantionale 148. zsoltára. Balassi Bálint énekei saját nótajelzései alapján hangzanak el, a korabeli európai tánczenék kíséretébe ágyazódva. A régi és a kortárs költészet között mai zenei megfogalmazások, hangszerelések építenek hidat, Weöres Sándor verssorain és Lovász Irén saját dalain át. A méltán népszerű Platon Karataev Duo előadásában elhangzik a Partért kiáltó című daluk is, mely 2023-ban gimnáziumi érettségi tétel lett.

teszt ütemezés 2