Az iráni konfliktus megzavarja az olajellátást az ázsiai országokban

Az egyre szélesebb körű iráni konfliktus zavarja az olajszállítást több ázsiai országba, mivel a hajók a Közel-Keleten rekedtek, és a nyersolaj és a szállítás költségei emelkednek, állítják iparági források és elemzők.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy az amerikai-izraeli katonai támadás hetekig folytatódhat, ami a Hormuzi-szoros forgalmának hosszabb ideig tartó zavarát jelentheti. Ez a szoros egy szűkület, amelyen keresztül a globális olajtermelés mintegy 20%-a és a cseppfolyósított földgáz hasonló aránya halad át a közel-keleti termelők hajóin.

A vasárnapi támadások megrongáltak három tartályhajót és egy tengerész életét követelték, míg az első támadások miatt mintegy 200 hajó horgonyzott le a szoros közelében, hogy elkerülje a kockázatot. Hétfőn a hajóbiztosítók törölték a háborús kockázat fedezetét, míg az iparági források szerint a tartályhajók fuvardíjai emelkedni fognak, mivel a fuvarozók távol tartják a hajókat.

„Irán hivatalosan nem zárta le a Hormuzi-szorosot, de a fuvarozók kockázatkerülése valós jelenség. A tranzitforgalom már csökkent, mivel a hajók a szoroson kívül parkolnak” – áll a Citi elemzőinek jelentésében, számol be a Reuters.

A globális olajárak hétfőn körülbelül 9%-kal emelkedtek, miután korábban akár 13%-kal is megugrottak.

„Néhány, a Közel-Keletről Japánba tartó nyersolaj-tanker a Perzsa-öbölben várakozik, elkerülve a Hormuz-szoroson való áthaladást” – mondta Minoru Kihara japán kabinetfőnök egy tájékoztatón.

A szoros hosszabb ideig tartó zavara az olajárak emelkedését eredményezné, és ellátási hiányt okozhatna Kínában és Indiában, a világ legnagyobb és harmadik legnagyobb olajimportőreiben, ami arra kényszerítené az országokat, hogy készleteiket felhasználják, és csökkentsék a finomítói tevékenységet.

A főként fejlett gazdaságokból álló Nemzetközi Energiaügynökség előírja tagjainak, hogy legalább 90 napnyi nettó olajimportnak megfelelő olajkészletet tartsanak.

Minoru Kihara szerint Japánnak nincs közvetlen terve a világ egyik legnagyobb stratégiai tartalékának felszabadítására.

Az indonéz állami tulajdonú energiaipari vállalat, a Pertamina kockázatcsökkentő intézkedéseket készített elő, és optimalizálja finomítói működését az üzemanyag- és cseppfolyósított gázellátás biztosítása érdekében – áll a vállalat közleményében. Az ország Délkelet-Ázsia legnagyobb benzinimportőre.

Két vállalat forrásai szerint néhány indiai finomító már jelezte a közel-keleti beszállítóknak, hogy nem tudnak hajókat szerezni a nyersolaj szállításához.

A források szerint India olajügyi minisztériuma és a finomítók a hétvégén találkoztak, hogy megvizsgálják a válság ország energiaellátására gyakorolt hatásának enyhítésére szolgáló lehetőségeket.

A források szerint a finomítók minden lehetőséget megvizsgálnak, beleértve az orosz olajat is, ha Új-Delhi jóváhagyja, amennyiben a válság 10-15 napnál tovább tart.

„A Közel-Keletről származó olaj alternatív szállítási útvonalai költségesek, és nem állnak rendelkezésre, mivel a hajók nem hajlandók azon az útvonalon közlekedni” – mondta az egyik forrás.

A katari, ománi és egyesült arab emírségekbeli LNG-ellátás kiesése az ázsiai vásárlókat, különösen Pakisztánt, Indiát és Bangladeset érinti a leginkább – állítják az elemzők.

„Ezek az országok vagy más termelőktől kell LNG-szállítmányokat szerezzenek, vagy pedig üzemanyag-váltással vagy a kereslet egyértelmű csökkentésével kell mérsékelniük a gázigényüket” – áll a Rystad Energy elemzőinek jelentésében.

Kína és Japán a világ két legnagyobb LNG-importőre. Japán azonban ellátásának nagy részét Ausztráliából szerzi be. Az ország közüzemi vállalatainak LNG-készletei körülbelül három hét hazai fogyasztásnak felelnek meg – mondta Kihara.