A közel-keleti helyzet uniós hatásai

Az Európai Bizottság belső, rendkívüli koordinációs formátuma – amelyet válsághelyzetek idején hívnak össze – hétfőn áttekintette az iráni és közel-keleti helyzet alakulását, valamint annak az Európai Unióra gyakorolt hatásait.

A brüsszeli testület erről közzétett közleményében kiemelte, hogy a bizottság munkáját két kiemelt prioritás vezérli: a tagállamok támogatása, illetve az uniós polgárok védelme az Iránban és a Közel-Keleten kibontakozó események kedvezőtlen következményeivel szemben.

A testület fokozza a tagállamok evakuálási és hazatelepítési erőfeszítéseinek támogatását, egyebek között az uniós polgári védelmi mechanizmus és a veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központ révén, szoros együttműködésben az uniós küldöttségekkel.

A bizottság emellett megerősíti a közlekedési zavarok kockázatának nyomon követését, különös tekintettel a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger térségére, és intenzívebbé teszi az együttműködést a légitársaságokkal, a hajózási vállalatokkal és a nemzeti hatóságokkal.

Az energiaellátás területén a testület szorosan figyelemmel kíséri az ár- és kínálati fejleményeket, és a tagállamokkal közösen, a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) egyeztetve energiaügyi munkacsoportot hív össze, amelynek első ülését a héten tartják meg.

A belső biztonság terén a bizottság fokozott éberséget tart fenn, és szoros együttműködést folytat az Europollal és a tagállamokkal az esetleges belső biztonsági kockázatok kezelése érdekében. Továbbá a migráció területén a testület növeli a felkészültséget a tendenciák szorosabb nyomon követésével, valamint az érintett ENSZ-ügynökségekkel és partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítésével – olvasható a hétfői közleményben.