Szegényebb lett a nemzet a svábok kiűzésével

Soltész Miklós ünnepi beszédében felidézte: a második világháború után 220 ezer svábot üldöztek el Magyarországról. „Óriási veszteség, most is érezzük ennek hiányát” – hangsúlyozta, hozzátéve: az itt élő németek tudása, kultúrája, szorgalma ma is hiányzik.

Közölte: Békásmegyer és Óbuda lakosságából összesen 12 ezer embert hurcoltak el, és több száz családot űztek el csak azért, mert németek voltak. „Hatvanezer svábot malenkij robotra hurcoltak, akiknek közel egyharmaduk sosem tért vissza, isten nyugosztalja őket” – fűzte hozzá.

Az államtitkár szavai szerint a németajkúakat már a kezdetektől szorgalom jellemezte, jelentős szerepük volt a mezőgazdaságban, az elpusztult, elhanyagolt földek a kezeik nyomán „csodálatos állapotba kerültek.” Hitüket mutatta és erősítette, hogy templomot építettek – folytatta Soltész Miklós, aki szerint az itt élő németek csak egyetlen dologgal nem tudtak mit tenni: a nyolcvan évvel ezelőtti gyalázattal.

Az államtitkár ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: „nekünk feladatunk van”. Hozzátette: a Magyarországról kitelepített svábokra nem csak emlékezni kell, hanem meg is kell tartani, és tovább kell adni az általuk teremtett hagyományt.

Beszédében kitért arra is, hogy a megemlékezésnek otthont adó Szent József Plébánia épülete 90 millió forintos támogatással újul meg. Megjegyezte továbbá, hogy öröm volt látni a szentmisén a sok fiatal gyermeket. „Ez mutatja, hogy van erő a közösségben” – húzta alá.

Az államtitkár az ünnepség végén a Miniszterelnökség nevében koszorút helyezett el a kitelepített svábok előtt tisztelgő emléktáblánál.