Ezek a férfiak vezetik most az iráni rezsimet

Ajatollah Ali Chamenei, Irán legfőbb vezetője meghalt. Most az úgynevezett „vezetői tanács” veszi át az ügyeket. Hosszú távon több férfi is szóba jöhet Chamenei utódjaként.

Irán legfőbb vezetője meghalt. Ajatollah Ali Chamenei amerikai-izraeli légitámadásokban vesztette életét. Ezt Irán is megerősítette. Khamenei évtizedeken át kemény kézzel irányította az Iszlám Köztársaságot.

Az 1979-es iráni alkotmány 5. cikke szerint a legfőbb vezető – más néven vallási vezető – tölti be a legmagasabb állami tisztséget Iránban. A szakértői tanács választja meg élete végéig. Khamenei 1989 óta töltötte be ezt a tisztséget.

Irán Khamenei halála után: a vezetői tanács veszi át a kormányzást

Halálával Iránban új politikai irányvonal alakulhat ki. Az alkotmányban előírtak szerint az ország szombaton tanácsot hozott létre, amely ideiglenesen átveszi a vezetői feladatokat és irányítja a kormányzati ügyeket.

A tanács tagjai az iráni elnök, az iráni igazságszolgáltatás vezetője és az úgynevezett Őrző Tanács egyik tagja. Az Őrző Tanács tanácsot ad a legfőbb vezetőnek és békíti a parlamenttel fennálló vitákat.

A Washington Post beszámolója szerint az iráni elnök, Maszúd Peszeskján és az igazságszolgáltatás vezetője, Gholamhossein Mohseni Ejei azok közé tartoznak, akik egyelőre „minden vezetői feladatot” átvesznek Iránban. Az iráni INSA hírügynökség szerint a harmadik tagja a triumvirátusnak Ayatollah Arafi vallási vezető lesz. Ő a Gárda Tanács tagja.

Maszúd Peszeskján: orvos és elnök

Peszeskján 71 éves és orvos. 2001 és 2005 között egészségügyi miniszter volt Mohammed Chatami elnök kabinetjében. Többször is sikertelenül indult az iráni elnöki posztért.

2013-ban Peszeskján visszavonta jelöltségét, 2021-ben a Gárda Tanács elutasította jelöltségét. 2024-ben újabb kísérletet tett. Ezúttal elkötelezettsége gyümölcsözőnek bizonyult. A 71 éves politikus legyőzte ellenfelét, Said Dschalilit.

Peszeskján politikai, társadalmi és gazdasági reformokat ígért. Emellett újra fel akarta venni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a szankciók feloldásáról. Háttér: Az Egyesült Államok a múltban többször is új szankciókat vezetett be, hogy növelje az Iránra nehezedő gazdasági nyomást.

„Meg kell törnünk ezt a szankciók gátját, fellépnünk kell azok ellen, akik profitálnak a szankciókból, akik több ezer milliárd dollárt tesznek zsebre, és senki sem tud róla” – mondta a választások után.

Peszeskján nem tudta kezelni a gazdasági válságot. Sok más iráni tisztségviselővel ellentétben ő nem mullah. Hogy ő is veszélyben él, azt egy tavalyi interjú is bizonyítja.

Peszeskján állítólag megúszott egy merényletet

A 71 éves férfi állítólag túlélte az izraeli merényletet a 2025 nyarán zajló tizenkét napos háború alatt. Az amerikai műsorvezető Tucker Carlsonnal folytatott beszélgetésében azt mondta: „Megpróbálták, igen.”

És: „Nem az Egyesült Államok állt a merénylet mögött. Izrael volt.” Az egész egy megbeszélés során történt. „Megpróbálták lebombázni azt a területet, ahol a megbeszélést tartottuk” – mondta Peszeskján.

A Washington Post szerint a 71 éves férfi mellett Gholamhossein Mohseni-Esche'i is beugrik, hogy irányítsa Irán politikai ügyeit. 2021 júliusa óta ő az ország legfőbb bírója. Az elmúlt években a 69 éves férfi különböző pozíciókat töltött be. 2005 és 2009 között iráni titkosszolgálati miniszter, majd főügyész és a igazságszolgáltatási rendszer szóvivője volt.

Mohseni-Esche'i ellentmondásos személyiségnek számít

Mohseni-Esche'i ellentmondásos személyiségnek számít. A médiában gyakran szerepel az iráni országos tiltakozások leverésével kapcsolatban. Ezek 2025 december végén kezdődtek.

A feszült gazdasági helyzet miatt gyorsan széles körű mozgalommá fejlődtek az Iszlám Köztársaság vallási és politikai vezetése ellen. A hatóságok brutális erőszakkal reagáltak. Emberi jogi aktivisták szerint több ezer embert öltek meg és több mint 10 000-et tartóztattak le.

Mohseni-Esche'i állítólag utasította a hatóságokat, hogy „határozottan” járjanak el és ne mutassanak „kegyelmet” a tüntetőkkel szemben. A legfelsőbb bíró szerint a „zavargókkal és a felbujtókkal” szemben a törvénynek megfelelően járnak el.

Arafi egy ismert pap

A pap, Alireza Arafi a harmadik a trióban. Ő is tagja lett Irán vezető tanácsának. Arafi ezzel – legalábbis jelenleg – hivatalosan az ország három legbefolyásosabb embere közé tartozik. A síita pap 1959-ben született. Az iráni vallási apparátusban befolyásos személynek számít.

Arafi a Gárda Tanács tagja, emellett a Szakértői Tanács alelnöke. Egy ideig az Al-Mustafa Nemzetközi Egyetemet is vezette Qomban. Az egyetem többnyire mesterképzési szinten kínál iszlám oktatást kombinált szemináriumi és tanulmányi formában.

Chamenei nyilvánvalóan nem akarta „örökbe adni” a posztot

Bár a Vezetői Tanács egyelőre átveszi az iráni hivatalokat, ez a helyzet nem jelent hosszú távú megoldást. Az iráni törvények szerint egy 88 tagú testületnek, az úgynevezett „Szakértői Tanácsnak” „a lehető leghamarabb” új legfőbb vezetőt kell választania.

Chamenei fia, Modschtaba, 56 éves síita pap, lehetséges utódnak számít. Állítólag szoros kapcsolatai vannak a Forradalmi Gárdával. Azonban a most meggyilkolt Ali Chamenei a New York Times szerint azt mondta támogatóinak, hogy nem akarja, hogy a legfőbb vezető posztja öröklődő legyen.

A jelentés szerint többek között Mohseni-Esche'i igazságügyi minisztert és Hassan Khomeinit, az első iráni legfőbb vezető, ajatollah Khomeini unokáját javasolta lehetséges utódként.

Egy dolog biztos: ez az első hatalomváltás 37 év óta. És egy mély törés Irán számára.