A Vasárnapok című drámát választotta a legjobb filmnek a spanyol filmakadémia

Az idei díjkiosztó egyik nagy favoritjaként induló alkotás a hitet, a hivatást és a generációs konfliktusokat vizsgálja egy hagyományos családi környezetben, miután egy 17 éves lány úgy dönt, hogy egyetem helyett az anyagi világtól eltávolodva, zárdában vonulva élné felnőtt életét.

Alauda Ruiz de Azúa filmje 13 jelöléséből végül öt kategóriában győzedelmeskedett: a legjobb film mellett a legjobb rendezés és forgatókönyv díját is megkapta, Patricia López Arnaiz lett a legjobb női főszereplő és Nagore Aranburu a legjobb női mellékszereplő.

A rendező beszédében kiemelte, hogy a Goya-díj negyven éves történetében eddig mindössze három alkalommal vehette át női alkotó a legjobb rendezőnek járó kitüntetést.

„Ezért szeretném kifejezni hálámat mindazoknak, akik megértik, hogy a tehetség nem ismer nemet, de történelmileg a lehetőségek igen. És azoknak is szeretnék köszönetet mondani, akik azon dolgoznak, hogy megszüntessék ezt az egyenlőtlenséget” - fogalmazott.

A nagy riválisnak tartott a Sirât (Tánc a sivatagban) című film végül tizenegy jelöléséből hatot váltott díjra, zene, vágás, hang, látványtervezés, operatőri munka és művészeti rendezés kategóriákban.

Oliver Laxe filmje egy apa történetét követi, aki fiával, Estebannal együtt eltűnt lánya után kutat kétségbeesetten, hónapokkal azután, hogy eltűnt egy buliban. A keresés során elmerülnek az illegális rave partik és az elektronikus zene szubkultúrájában a Szahara közepén.

Az alkotás idén elnyerte a zsűri díját a Cannes-i Filmfesztiválon, és Oscar-díjra is jelölték a legjobb nemzetközi film, valamint a legjobb hang kategóriákban.

A mezőnyből egyedülállóan mindegyik, összesen három jelölését megnyerte a Sorda (Siket) című film, amely az anyaság kihívásaival szembenéző hallássérült nő térténetét meséli el. A filmakadémia díjának történetében először kapott jelölés és nyert elismerést siket művész, a főhőst alakító Miriam Garlo, a legígéretesebb fiatal színésznő kategóriában. Eva Libertad megkapta a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó kitüntetést, és díjazták Álvaro Cervantest is, mint legjobb férfi mellékszereplőt.

A nyelvi sokszínűség jegyében a gálát jelnyelven is tolmácsolták a helyszínen, emellett a műsorvezetők, a díjátadó és a nyertes alkotók a spanyolon kívül katalánul, baszkul és galíciai nyelven is szóltak a közönséghez.

Az Oscar-díjhoz hasonló külsőségek között megrendezett eseményen a művészek közül sokan „Szabad Palesztina”, illetve „Álljon meg a népírtás!” feliratú kitűzőt viseltek estélyi ruhájukon. A műsorvezetők, Lluis Tosar és Rigoberta Bandini elítélték a gázai népirtást, és szóltak arról is, hogy a gálát épp aznap tartják, amikor az Egyesült Államok és Izrael offenzívát indított Irán ellen.

Fernando Méndez-Leite, a spanyol filmakadémia elnöke beszédében elítélte az „emberi jogok aggasztó semmibevételét” a világban, és felhívta a figyelmet a bevándorlók és disszidensek üldöztetésére az Egyesült Államokban, a nők elnyomására, bebörtönzésére és kivégzésére Iránban, Afganisztánban és másutt, valamint Ukrajna lakosságának folyamatos bombázására.

„Ha csak a legrosszabbra koncentrálunk, megbénulunk. De ha emlékszünk azokra a pillanatokra és helyekre, ahol egy ember nagyszerűen cselekedett, az energiát ad nekünk ahhoz, hogy megváltoztassuk a világunk menetét” - hangsúlyozta a nemzetközi Goya-díjjal kitüntett Susan Sarandon amerikai filmsztár.

Az elismerés átvételekor Howard Zinn amerikai történész szavait idézve arról beszélt, hogy nehéz időkben a reménykedés nem csupán romantikus vagy könnyelmű hozzáállás, hanem alapvető igazságokon alapul, mert az emberiség története nemcsak a konfliktusok története, hanem olyan értékeké is, mint az áldozathozatal, a kedvesség és együttérzés is.