Sikeresen vette az első jeleket a Mauve kutatóműhold

Az űreszköz sikeresen elvégezte az első fény („first light”) méréseket, amellyel új korszak kezdődött a kisméretű, gyors fejlesztésű űrtávcsövek által szolgáltatott csillagászati adatok terén.

Ez az első alkalom, hogy egy kereskedelmi űrkutatási műholdat sikeresen felbocsátottak, és adatokat küldött vissza a csillagászoknak a világegyetemről.

A nemzetközi projektben az amerikai, japán, ír és olasz intézetek mellett a Mauve által küldött adatok feldolgozásában a HUN-REN CSFK STARK kutatócsoport kutatói is részt vesznek.

A 2025. november 28-i indítást követően kapcsolatot létesítettek a műholddal. A rendszerek ellenőrzése során megállapították, hogy minden alrendszer és tudományos műszer kifogástalanul működik. Az üzembe helyezési fázis részeként a távcsövet első kalibrációs célpontjára, a Földtől 104 fényévre az Ursa Major csillagképben található eta Ursae Majoris csillagra irányították.

A Mauve 13 centiméteres távcsöve az ultraibolya és látható fényben fogja tanulmányozni a csillagokat.

A magyar kutatók az NKFIH Élvonal program támogatásával az M-törpék aktivitását, valamint az ezekhez kapcsolódó fler- és koronaanyag-kidobódások (CME-k) hatásait vizsgálják.

Az M-törpék a Tejútrendszer leggyakoribb csillagai, és a legtöbb ismert Föld-méretű exobolygó is ilyen csillagok körül kering. Ugyanakkor a gyakori kitörések hosszú távon akár a bolygók légkörének pusztulásához is vezethetnek. A kutatás célja annak feltárása, hogy mely csillagok biztosíthatnak valóban lakható környezetet bolygóik számára. Ez szorosan illeszkedik a Mauve egyik fő tudományos céljához, a csillagaktivitás pontosabb megértéséhez, amely alapvető jelentőségű a jövő exobolygó-missziói — például az ESA PLATO és Ariel —, valamint a bolygólakhatósági modellek szempontjából.

„A bolygók lakhatóságát nemcsak méretük vagy pályájuk, hanem központi csillaguk viselkedése is meghatározza. A Mauve révén soha nem látott részletességgel vizsgálhatjuk a csillagok ultraibolya aktivitását, ami kulcsfontosságú annak megértéséhez, miként formálják a csillagok bolygóik légkörét és fejlődését” — magyarázza a közleményben Vida Krisztián, a konzorcium magyar tagja.