Visszafordíthatatlan lemaradás fenyegeti az EU-t?

Az Országgyűlés elnöke szerint az Európai Unió jelenleg mélyülő versenyképtelensége megállításának politikai feltétele nem más, mint a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának az Európai Parlamentben történő bizalmatlansági indítvánnyal való mielőbbi visszavonása. Úgy fogalmazott: legsúlyosabb versenyképtelenségi tényezőnek az a neve, hogy Európai Bizottság. Kiemelte: a visegrádi országok Európa szívében fekszenek, országaink exportjának közel 80 százaléka az Európai Unióba irányul, tehát nyilvánvaló, hogy gazdasági versenyképességi ügyekben együtt nevetünk vagy együtt sírunk az Európai Unióval.

Jelenleg sem a Visegrádi Csoport országainak külön-külön, sem együttesen nincs okuk nevetni, ugyanis az Európai Unió gazdasága stagnál, a versenyképessége pedig meredeken hanyatlik - mutatott rá az Országgyűlés elnöke.

A jelenlegi Európai Bizottság ideológiai alapú gazdaságpolitikája, az európai ipar szempontjait teljesen mellőző hibás klímapolitika, az európai fosszilis energiaszegénységet súlyosbító hibás szankciós politika, az energiabiztonságot szavatoló atomenergia negligálása, az európai demográfiai kihívásokra adott tragikusan rossz munkaerő-politika (évente az Unió többet költ az illegális migránsok Európába való behozatalára és ellátására, mint az Unióban élő munkanélküli európai fiatalok bevezetésére a munkaerőpiacra), az európai mezőgazdaság feláldozása a globális szabadkereskedelem oltárán - ezek mind-mind az uniós gazdasági romlás mérföldkövei.

Rámutatott: mi, magyarok, a magunk eszközeivel és erejével az elmúlt években igyekeztünk megtenni mindent, amit tudtunk, a régiónk országai versenyképességének erősítése érdekében. Kifejtette: a magyar elnökségi program három prioritási területe - versenyképesség, biztonság, konnektivitás - jelzi, hogy mely szakpolitikai területeken intenzív az együttműködés, vagy lenne megfelelő alap az együttműködés megerősítéséhez. Ezek a regionális infrastruktúra-fejlesztés, az energia- és környezetvédelem, az agrárpolitika, a migráció, a belügyi együttműködés, a védelempolitika, az oktatás- és ifjúságpolitika, a turizmus, a kultúra és a tudomány.

Kitért arra: a visegrádi országok Európai Unión belüli súlyát jól jelzi, hogy a négy ország együttesen - a csatlakozás óta eltelt időszak jelentős növekedését követően - 2024-ben az EU GDP-jének 8,4 százalékát termelte meg, miközben ez az arány még 10 évvel ezelőtt is 6,4 százalék alatt maradt. 2015 óta az EU GDP-je átlagban 14,9 százalékkal nőtt, míg a visegrádi országoké 17,9 - 37,1 százalék között emelkedett - ismertette. Régiónk számára az EU belső piaca elsődleges fontosságú, ezért Magyarország támogatja az egységes piac integrációjának megerősítését, hiszen ez az a terület, ahol a közös európai cselekvés tényleges eredményekkel szolgálhat. A V4-ek közös fellépése többek között itt is hozzájárulhat annak biztosításához, hogy olyan uniós eljárások alakuljanak ki, amelyek révén régiónk gazdasági súlyának megfelelően vehet részt az európai piacon - hangsúlyozta.

Az EU mezőgazdasági és kohéziós politikája kapcsán felidézte: a visegrádi országok parlamentjeinek mezőgazdasági bizottságai tavaly november végi budapesti találkozóján a képviselők egyetértettek a közös agrárpolitika kétpilléres szerkezetének megtartásában, a tagállami sajátosságok figyelembe vételének szükségességében. Hangsúlyozták a versenyképesség és a biztonság mezőgazdaságban betöltött szerepének jelentőségét, továbbá aggodalmukat fejezték ki az EU-Mercosur megállapodás jelenlegi formában történő aláírásával és alkalmazásával kapcsolatban.

Rögzítette: hazánk mindezek mellett határozottan ellenzi, hogy a többéves pénzügyi keretet a reformprogram ürügyén a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz mintájára alakítsák át, és politikai előfeltételeket vezessenek be, továbbá a kondicionalitás rendszerét is, mivel azt a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják.