A kétszeres olimpiai bajnok klasszis játékosként és sportvezetőként is maradandót alkotott

Sportpályafutását 1984-ben kezdte a KSI-ben. Először öttusázott, de mivel a futás nem igazán ment neki, az úszás pedig igen, vízilabdázni kezdett, s új sportágában Windisch Ferenc és Pék Gyula voltak a nevelőedzői.
„Nagyon megérintett a Császár-Komjádi uszoda vízilabdás közege. Az első pillanatra máig élénken emlékszem: amikor édesanyám először levitt az uszodába, Lakics Ilona, azaz +Ili néni+ fogadott minket, nála volt az első vízbeszállásom, és onnantól kezdve szinte azonnal otthon éreztem magam a sportuszodában. Windisch Ferenc, Pék Gyula és Dömötör Zoltán irányításával a KSI-ben fantasztikus képzést kaptunk, minden edzés egy újabb lendületet adott” – mesélte az MTI-nek Vári Attila.
„Külön élmény volt, hogy ugyanott készült a Vasas SC felnőttcsapata is: Faragó Tamás, Kenéz György és Csapó Gábor sokszor lejöttek az edzéseikre, mi pedig testközelből láthattuk, milyen szinten űzik a sportágat. Ezek a pillanatok óriási motivációt adtak és meghatározó hatással voltak arra, ahogyan a vízilabdához és az edzésmunkához viszonyultam” – tette hozzá.
Korán bekerült a juniorválogatottba, amellyel világ- és Európa-bajnoki címet is nyert, innen pedig „egyenes út” vezetett a felnőttek közé és fontos tagja lett a Kemény Dénes által irányított nemzeti csapatnak.
„A nagy előnyünk az volt, hogy ez a juniorválogatott rendkívül felkészült, komoly tudással rendelkező utánpótlásedzők kezei közül került ki. Kemény Ferenc és Faragó Tamás irányította a csapatot, és a munkájuk eredményeként gyakorlatilag végigvertük a világot. A képzések színvonala és az edzésmunka szemlélete messze megelőzte a korát: hasonló gondolkodású, közel azonos tudású, győzelemre éhes fiatalok kerültek egy csapatba, akikből rövid idő alatt igazi egység formálódott” – mondta Vári, aki szerint legalább ilyen fontos volt, hogy a csapattársak barátok voltak.
„Pici korunk óta ismertük egymást, ezért természetesen alakult ki az a közösség, amely a vízben és azon kívül is összetartott. A kemény edzések és feszült mérkőzések után a fáradtságot sokszor viccekkel, nevetéssel és jó hangulattal vezettük le. Ez rengeteget segített abban, hogy mindig megmaradjon bennünk a felszabadultság és az öröm a játék iránt” – fogalmazott.
Vári az aranygeneráció tagjaként 2000-ben Sydneyben és négy évvel később Athénban is aranyérmet nyert, előbbi viadal döntőjében a sportág történetének egyik legszebb és legemlékezetesebb gólját szerezte: az oroszok elleni összecsapás első negyedének végén tíz méterről csavart pattintva, védhetetlenül a bal felső sarokba. Első olimpiáján nyolc mérkőzésen tíz góllal segítette a magyar válogatottat.
„Mindig elmondom, hogy a csapat nélkül ez a gól sem születhetett volna meg. Ahogy a csapat nélkül az olimpiai döntőig sem juthattam volna el. Kásától kaptam a passzt, utólag Tomi is elmondta, hogy már előre látta maga előtt, mit fogok csinálni. Annyira jól éreztük egymást és annyira erős volt közöttünk a kohézió, hogy szinte szavak nélkül is értettük a másik minden rezdülését és mozdulatát, így ez a megoldás teljesen természetesnek tűnt abban a pillanatban” – elevenítette fel a legendás találatot a klasszis játékos, aki szerint abban mozdulatban sűrűsödött össze rengeteg év munkája és felkészülése.
A 201 centiméteres magasságával a válogatott „legnagyobbja” a Doki becenevet kapta társaitól, mivel évekig ő cipelte az orvosi felszerelést.
Az év vízilabdázójának 2000-ben megválasztott Vári Attila klubcsapataival, a Vasassal és a Honvéddal négy magyar bajnoki címet (2003, 2004, 2005, 2006) és hat ezüstöt szerzett; magyar (1996, 1997, 2001, 2002) és európai Szuperkupa- (2004), KEK- (1995, 2002), illetve Euroliga-győztes (2004) is lett. Játékospályafutását 2009-ben Pécsen zárta le, a légiós életbe viszont nem kóstolt bele.
„Úgy gondolom, hogy a magyar bajnokság a világ legerősebb bajnoksága volt, és ez már akkor is így élt bennünk. Fontos volt számomra, hogy hazai klubban játszva készüljek az aktuális válogatott feladatokra. A KSI-ből a Vasas SC-ben Faragó Tamás szó szerint a fülemnél fogva vitt fel a felnőttcsapat edzésére, és kijelentette, hogy nekem itt kell játszanom. Így kezdődött a felnőttbajnokságban a pályafutásom, a Komjádi uszodában pedig rengeteg győzelmet tudhattunk magunkénak – számomra a legemlékezetesebb a KEK-győzelem volt. Ezután a Budapesti Honvéd SE-ben folytattam: ott a magyar bajnoki arany és a Bajnokok Ligája-aranyérem megnyerése maradt meg leginkább emlékként. A klubpályafutásomat teljesnek érzem, hiszen minden olyan trófeát megnyertem a Vasas és a Honvéd együttesével, amit csak lehetett.”
Vári Attila 2017-től 2024-ig a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja volt, 2018 szeptemberében – Kemény Dénest váltva – a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke lett, 2020-ban újraválasztották, 2022 októberében azonban lemondott posztjáról.
„Ez egy nagyon sikeres és tartalmas időszak volt számomra. Különösen büszke vagyok arra, hogy sikerült megreformálnunk a női és férfi utánpótlásképzést: volt olyan év, amikor sportvezetői pályafutásom alatt minden világeseményről éremmel térhetett haza minden korosztályos csapatunk, női és férfi szakágban egyaránt” – mondta Vári Attila, aki megjegyezte, sportvezetői pályafutásából egy dolgot hiányol, egy hazai olimpia megrendezését. „A feltételek azonban adottak, és bízom benne, hogy hamarosan Magyarország is rendező ország lehet.”
asdasd
Fő prioritás a legmagasabb szintű műszaki és nukleáris biztonság fenntartása
Vélemény és vita
A rovatban megjelenő írások a szerzők saját véleményét tükrözik.