Országgyűlés elé került a a Béketanács-csatlakozás kérdése

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az Országgyűlés ülésén arról számolt be, hogy világszerte több véres háború és fegyveres konfliktus zajlik napjainkban is, és a nemzetközi szervezetek az elmúlt évtizedekben kudarcot vallottak ezek rendezésében.

„Ezek után azt gondolom, nem véletlen, hogy egy új világrend van kialakulóban a szemünk előtt. Egy új nemzetközi rendszer jön létre, amelyben semmi sem lesz olyan, mint korábban. Egész egyszerűen a régi működési szempontok megszűnnek. Korábban a nemzetközi politikai rendszer, a világrend alapját és a szervezőerejét a nemzetközi szervezetek jelentették, a nemzetközi intézmények, amelyek a nemzetközi jogot próbálták érvényesíteni és a nemzetközi sztenderdeknek próbáltak érvényt szerezni” – mondta.

Ezzel szemben szavai szerint az új világrendben megnő a jelentősége a kormányközi együttműködésnek, a kétoldalú kapcsolatoknak, a személyes viszonyoknak és a vezetők közötti barátságoknak„ – folytatta.

Majd üdvözölte, hogy Donald Trump amerikai elnök létrehozta a Béketanácsot, és úgy vélekedett, hogy a 2020-as Ábrahám-megállapodások után ez adja a legjobb reményt a közel-keleti békére.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Közel-Kelet biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával, és a migrációt nevezte e téren a legfontosabb összekötő kapocsnak.

”Hogyha béke, nyugalom van a Közel-Keleten, akkor az Európába irányuló migráció is jóval alacsonyabb intenzitású. Ha a Közel-Keleten nem sikerül békét és nyugalmat teremteni, akkor a migrációs hullámok ebből a térségből ismételten nagy mértékben indulnak meg Európa irányába, és ezeknek a hullámoknak egy része bizony a szárazföldi útvonalon, a Nyugat-Balkánon érkezik Európa kapujába, ami jelen esetben a mi déli határunk„ – figyelmeztetett.

”A közel-keleti biztonsági helyzet dönti el nagymértékben, hogy Magyarországon a déli határ védelme könnyebb vagy éppen nehezebb feladat. Márpedig mi abból a célkitűzésünkből nem vagyunk hajlandók leadni, hogy Magyarország továbbra is egy migránsmentes ország legyen„ – tette hozzá.

A miniszter leszögezte, hogy a Béketanácshoz való csatlakozásnak így nemcsak elvi, morális alapja volt, hanem Magyarország nemzetbiztonsági érdekei is ezt a lépést diktálták.

Kiemelte, hogy míg korábban Európában egyedül hazánk szorgalmazta a béketeremtést Ukrajnában, az ezt célzó erőfeszítések Donald Trump tavalyi hivatalba lépésével jelentősen felerősödtek. ”

Az Európai Unióban egy nagy vita alakult ki a Béketanács kapcsán. Egyesek Brüsszelből, alapvetően az intézmények és néhány nyugat-európai tagállam is azt szorgalmazta, hogy legyen közös álláspont ebben a kérdésben„ – tájékoztatott.

”Mi ezt mindvégig elleneztük, ugyanis mi úgy látjuk, hogy ez szuverén nemzeti hatáskör. Minden ország eldöntheti, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről, csatlakozik-e hozzá, vagy más álláspontot alakít ki. Ugyanakkor azt a kérdést érdemes volt felvetni ezen vita során is, hogy mi az alternatíva?„ – mondta.

”Mi az az európai javaslat, amely a közel-keleti béke reményét legalább olyan mértékben elhozza, mint Trump elnök kezdeményezése, a Béketanács. És erre a kérdésre válasz nincsen, mert az európaiak nem tudnak előállni olyan javaslattal, amely a Béketanácshoz hasonló reményekkel kecsegtetne„ – húzta alá.

”Ez még egy ok volt arra, hogy a kormány úgy döntsön, hogy részt vesz a Béketanácsban. A magyar miniszterelnök részt vett az alakuló ülésen Washingtonban múlt héten. Korábban Davosban aláírta a csatlakozásról szóló dokumentumot. A csatlakozás pénzügyi teherrel Magyarország számára nem jár. Mindezek alapján azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy tárgyalja meg a kormány előterjesztését és döntsön úgy, hogy ratifikálja a Béketanácshoz való csatlakozását Magyarországnak„ – összegzett.