Meggyengítette Kína harckészültségét a korrupcióellenes tisztogatás

A tisztogatások a kínai fegyveres erők legfelsőbb szintjeit is elérték

KÜLFÖLD
  • 2026.02.25. - 22:36
Article cover
MH

A tanulmány szerint a tisztogatások a kínai fegyveres erők legfelsőbb szintjeit is elérték, a központi katonai bizottságtól kezdve a hadszíntéri parancsnokságokon át egészen a fegyverbeszerzésért és –fejlesztésért felelős szervezetekig, valamint a katonai akadémiai szféráig.

Az IISS éves, Katonai egyensúly című jelentése – amely a világ haderejének egyik legfontosabb elemzői áttekintése – arra figyelmeztet: szervezeti szempontból a kínai hadsereg (PLA) jelenleg súlyos hiányosságokkal működik, amíg a megüresedett vezetői pozíciókat nem töltik be.

A vizsgálatok az elmúlt évtizedek leglátványosabb katonai tisztogatásai közé tartoznak Kínában.

Fegyelmi eljárás alá vonták Zhang Youxia tábornokot, aki régóta szövetségese Hszi Csin-ping kínai elnöknek, valamint tavaly októberben kizárták a testületből He Weidong vezérezredest is.

A lépések következtében a hétfős a központi katonai bizottság gyakorlatilag két főre zsugorodott: az elnöki tisztséget betöltő Hszi Csin-pingre és az újonnan kinevezett alelnökre, Zhang Shengminre.

A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: a hatások várhatóan átmenetiek. Kína katonai modernizációja továbbra is gyors ütemben halad.

Az elemzés kitér arra is, hogy Peking egyre határozottabban vetíti ki katonai erejét az indiai–csendes-óceáni térségben, különösen területi követeléseinek alátámasztására. 2025-ben például nőtt a katonai jelenlét Tajvan körül.

Hszi Csin-ping egy közelmúltbeli, a hadsereghez intézett videóbeszédében maga is utalt a vizsgálatokra. Mint fogalmazott: „Az elmúlt év rendkívüli és szokatlan volt. A népi hadsereg elmélyítette politikai nevelését, hatékonyan kezelte a különféle kockázatokat és kihívásokat, és forradalmi átalakuláson ment keresztül a korrupció elleni harcban.”

A jelentés szerint Kína katonai kiadásai továbbra is gyorsabban növekednek, mint az ázsiai régió többi országáé. Peking részesedése az ázsiai védelmi kiadásokból 2025-re közel 44 százalékra emelkedett, szemben a 2010 és 2020 közötti időszak 37 százalékos átlagával.

Mindez azt jelzi, hogy bár a belső tisztogatások rövid távon megingathatják a parancsnoki lánc stabilitását, Kína stratégiai célja – a gyors ütemű katonai modernizáció és a regionális erőprojekció – változatlan maradt – írta meg a hirado.hu.

Orbán Viktor: A nagyhatalmak a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenekaaa

Orbán Viktor: A nagyhatalmak a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenekaaa

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyei a 21. században

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyei a 21. században

Elhunyt Siklós Csaba József

Elhunyt Siklós Csaba József

Valószínűleg elhalasztják Donald Trump kínai útját

Valószínűleg elhalasztják Donald Trump kínai útját