Amikor a tudatlanság falja föl a Leopárdokat

Szokás mondani, a német technika precíz, mint egy svájci óra. Igaz ami igaz, ezen „igazság" mára sokat vesztett az értékéből, de azért a hadi-vonalon még megállja a helyét. Ám ahogy az előbb említett időmérőt is karban kell tartani, ez fokozottan áll egy ötven-hatvan-akárhány tonnás acélmonstrumra. A tervszerű, papíron meghatározott ellenőrzések, kötelező elektronikai és mechanikai utánállítások elhagyása egy szimpla villamos varrógépnél sem jó ötlet, nem hogy egy Leopárd esetében. Ha pedig tudjuk, hogy egy tankot olyan helyre küldünk, ahol hullik a forgács és nem festékpatronnal lőnek a teknőre, akkor ott egyenesen öngyilkosság számba megy e hanyagság.

Bár sokaknak bizonnyal nem tetszik és legszívesebben elhallgatnák (vagy elhallgattatnák), de ettől még valós marad, az ukránok nem a kiváló harcjármű (és bár ez nem tartozik ide, de dettó német gyártású rohamlöveg) javítási rendszerükről és tudásukról híresek. Ha ennek az ellenkezője lenne igaz, akkor a moszkvai polgárok és az orosz mérnökök is erős zavarban lennének, hogy hol és mennyi efféle, a germán adófizetők pénzén előállított zsákmányt tekintsenek meg.

A feladat - értve alatta a tervszerű megelőző karbantartást, azaz ismertebb nevén TMK-t - amúgy nem megugorhatatlan projekt - hogy hirtelen mást ne említsünk és „háztájon" maradjuk, a Wehrmacht javítószázadai az úgy Isten igazából 1943-tól beinduló folyamatos és gyakori égető visszavonulások mllett is rendre példásan oldották meg a sérült, részben kilőtt/kiégett eszközök fölélesztését. Az pedig szinte csak amolyan történelmi fricska, hogy ott nem „összesen" kellett harminc-negyven, hanem „egy időben" több száz páncélost reparálni.

Amúgy a hírek arról szólnak, hogy a legtöbb Leopárd azért kerül az ellenség kezébe, mert a motorja megadta magát. A másik oldal pedig arról ír, hogy az erőforrásokban olykor kenőanyag sincs, vagy ha mégis, akkor az is inkább csak mutatóban hullámzik a teknő aljában mint ténylegesen hasznot hajtó kiegészítőként. Márpedig a varrógépes példánál maradva áram, zsír és (speciális) olaj híján a ruha sem készül el - nem hogy egy több tucat tonnás, amúgy ultramodern eszköz harcálláspontot változtatni.