A legfontosabb, hogy tartsuk az államokat békében

Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: mindenáron el kell kerülni, hogy az orosz-ukrán háború kiszélesedjen, a magyarságot pedig mint szigetet kívül kell tartani, akármilyen rossz irányba is mennek a dolgok.

Közölte, „élet-halál harc”, hogy tovább erősödjenek Európában azok a patrióta politikai erők, amelyek józanul érzékelik a geopolitikai helyzetet, amelyek látják a helyzet veszélyeit. Muszáj, hogy egyre inkább hatalmat, befolyást, pozíciót szerezzenek ezek az erők – mondta, hozzátéve: Magyarországon sokat tesznek azért, hogy így legyen.

Az államtitkár kiemelte: az „önmagát hergelő” Európai Unióban jelenleg a vezetők „össze-vissza beszélnek”.

„Vezetési válság van ma Európában. Nagy horderejű, veszélyes kijelentések hangzanak el, anélkül, hogy ezt valódi képesség vagy európai diskurzus megtámogatná” – fogalmazott.

Hidvéghi Balázs rámutatott arra, az orosz vezetés az elmúlt években több alkalommal világossá tette, hogy nem szándékozik megtámadni a NATO-t, de nem akarja azt engedni, hogy Ukrajna a nyugati katonai szövetség tagja legyen. Ennek ellenére úgy beszélnek az európai vezetők, mintha küszöbön állna, evidencia lenne egy orosz támadás, és ezért kell szerintük tovább finanszírozni a háborút – jelentette ki, megjegyezve: ez egy hazugság, Európában mégis folyik a háborús érzékenyítés.

Az államtitkár azt mondta, Nyugat-Európában már realitás lett az egyszólamúság, a korlátozott nyilvánosság, és a háború kérdésében sem lehet ellentmondani. A helyzet ettől függetlenül „rendkívüli rizikókat rejt” – folytatta –, hiszen az első két világháború fokozatosan indult el, évek teltek el, mire kiszélesedett.

Senki nem egy militarista EU-ba lépett be, az európai lakosság nem áll készen a háborúra – húzta alá Hidvéghi Balázs, aki azt is hangsúlyozta, hogy ha Közép-Európa mégis csatatérré válna, akkor nehéz lenne kimaradni a háborúból, „de azért nem lehetetlen”. Példaként a migrációs vitát hozta fel, amely szerinte jól mutatja, hogy „ki lehet maradni, lehet mást csinálni”.

Az államtitkár közölte: ezért van óriási jelentősége annak, hogyan választ Magyarország áprilisban.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója úgy fogalmazott: Európában háborús pszichózis uralkodik, hasonlóképpen, mint az első világháborút megelőző időszakban. Mint mondta, a brüsszeli elit és a baloldali médiagépezet egyfelől megpróbálja bagatellizálni azt a problémát, amire a jobboldal felhívja a figyelmet, ugyanakkor érzékenyíteni is kezdte a lakosságot, arra hivatkozva, hogy fel kell készülni egy esetleges háborúra.

„Szerintem baj van, az egész háborús gépezet önjáróvá válik Európában” – jelentette ki a főigazgató, aki szerint Európában téves geopolitikai értékelés van arról, hogy Oroszország teljesen legyőzhető. Emellett Brüsszel részéről „van egy érzelmi, ideológiai bevonódás Ukrajna oldalán”, a háború folytatása pedig a jelenlegi brüsszeli és kijevi vezetés „politikai túlélésének biztosítéka” – mondta. Hozzátette: a háborús témával ráadásul az európai vezetés eltereli a figyelmet más fontos kérdésekről, így az illegális migrációról, a közbiztonságról, a terrorizmusról.

Szánthó Miklós szerint egy megoldás van: „felfogni, hogy ez eredetileg micsoda”. Közölte: ez a háború Oroszország agressziója miatt tört ki, de ez két szláv nép háborúja.

Hozzátette: az ukrán nép hősiesen harcol, és Magyarország megadta neki az eddigi legnagyobb humanitárius segítséget, de a konfliktushoz Magyarországnak semmi köze.

Úgy fogalmazott: „ha külső birodalmi nyomásra és a birodalom itteni ügynökeinek zsarolására” bevonódnánk a háborúba, az Magyarország ellen elkövetett bűn lenne. A tét az lesz áprilisban, „hogy el tudják-e követni ezt a bűnt” – jelentette ki a főigazgató.