A kutatók új szemlélettel közelítenek a földönkívüli élet felkutatásához

Dr. Craig Walton (ETH Zürich) vezette tudóscsoport tanulmánya megkérdőjelezi a lakhatóság hagyományos kritériumait. Szerintük egy óceánokkal és légkörrel rendelkező bolygó látszólag ideális lehet, mégis teljesen élettelen maradhat – írta a sports.kz.
Miért nem a víz a fő mutató?
Ha ezekből az anyagokból nincs elegendő, az élet egyszerűen nem alakulhat ki – még víz jelenlétében sem.
A kutatók szerint minden a bolygó kialakulása során uralkodó „oxigénegyensúlytól” függ. Oxigénfelesleg esetén a foszfor és a nitrogén a bolygó belsejébe záródhat vagy az űrbe távozhat. Ha pedig hiány van, az elemek a nehezebb kőzetekhez kötődnek és a mag felé vándorolnak. Ennek következménye, hogy a felszínen csak kőzetek maradnak, de „építőanyagok” az élethez nem.
A kémiai „Aranyhaj Zóna”
A tudósok egy szűk kémiai Aranyhaj zónáról beszélnek – olyan körülményekről, ahol éppen elegendő foszfor és nitrogén áll rendelkezésre az élet fennmaradásához.
Modelljeik szerint ilyen világok sokkal ritkábbak lehetnek, mint korábban gondolták: talán csak a korábbi becslések 1–10%-a. Érdekes módon a Mars a számítások szerint ezen a zónán kívül esik: kevés a felszíni nitrogén, és a talaj agresszív sókat tartalmaz.
Hogyan változtathatja ez a kereséseket?
Jelenleg a csillagászok gyakran az oxigén jelenlétét tekintik az élet lehetséges jelének. Az új számítások azonban arra utalnak, hogy a felesleges oxigén inkább a kémiai egyensúlyhiány jele, mint a lakhatóságé.
Mivel a bolygók ugyanabból az anyagból alakulnak ki, mint csillagaik, a csillagrendszerek kémiai vizsgálata új nyomokat adhat az élet kereséséhez.
Az univerzumban az élet felfedezéséhez nem elég a vízre és a légkörre koncentrálni – a bolygók kémiai történetét is mélyebben meg kell vizsgálni.
asdasd
Fő prioritás a legmagasabb szintű műszaki és nukleáris biztonság fenntartása
Vélemény és vita
A rovatban megjelenő írások a szerzők saját véleményét tükrözik.