Izland gyorsított szavazást tervez az EU-csatlakozásról

Izland fontolgatja, hogy akár már augusztusban újraindíthassa az EU-tagsági tárgyalásokat – állítják két, az ország csatlakozási előkészületeit ismerő személy.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az EU-bővítés lendülete egyre nőni látszik, Brüsszel pedig egy olyan terven dolgozik, amely már jövőre részleges tagságot biztosíthatna Ukrajnának a blokkban, és a csatlakozásért folyamodó Montenegró a múlt hónapban lezárt egy újabb tárgyalási fejezetet.

Reykjavík kormánykoalíciója azt ígérte, hogy 2027-ig népszavazást tart az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról, miután az előző kormány 2013-ban befagyasztotta a tárgyalásokat. A határidő azonban felgyorsult egy geopolitikai felfordulás idején, miután Washington vámokat vet ki Izlandra, Donald Trump amerikai elnök pedig Grönland annektálásával fenyegetőzött.

Az izlandi parlament várhatóan a következő hetekben bejelenti a szavazás időpontját – közölték a névtelenséget kérő két személy. A lépésre azután került sor, hogy számos uniós politikus látogatott Izlandra és izlandi politikus Brüsszelbe. Ha az izlandiak igennel szavaznak, akkor bármely más tagjelölt ország előtt csatlakozhatnak az EU-hoz – mondta az egyik személy.

„A bővítésről szóló párbeszéd átalakulóban van” – mondta Marta Kos, az EU bővítési biztosa, aki a múlt hónapban Brüsszelben találkozott Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszterrel. „Egyre inkább a biztonságról, a hovatartozásról és arról szól, hogy megőrizzük a cselekvési képességünket a versengő befolyási övezetek világában. Ez minden európait érint.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban Brüsszelben találkozott Kristrún Frostadóttir izlandi miniszterelnökkel, és azt mondta, hogy partnerségük „stabilitást és kiszámíthatóságot kínál egy ingatag világban”.

Von der Leyen, aki tavaly júliusban látogatott Izlandra, ősszel az Északi Tanács stockholmi ülésén is találkozott Frostadóttirral, és dicsérte országát az EU-val való együttműködés megerősítéséért. Von der Leyen márciusban ismét ellátogat az Északi-sarkvidékre.

Az Izlanddal való kapcsolatok elmélyítéséről és a csatlakozási tárgyalások potenciális újraindításáról szóló párbeszéd már Trump tavalyi hivatalba lépése előtt elkezdődött, egy EU-tisztviselő szerint Brüsszel már akkor is nagyobb figyelmet fordított a stratégiailag fontos országra.

Az Egyesült Államok részéről egyre fokozódó fenyegetések, köztük Billy Long, Trump izlandi nagykövetjelöltjének vicce, miszerint az ország az Egyesült Államok 52. államává válik, és ő maga lesz a kormányzó, fokozták a sürgető helyzetet.

„Azt hiszem, hogy Izlandot négyszer is megemlítették Trump beszédében [a múlt hónapban Davosban tartott Világgazdasági Fórumon, miközben az amerikai elnök Grönlandról beszélt], az mindenképpen felkeltette az érdeklődést” – mondta egy másik, a helyzetet ismerő EU-tisztviselő, hozzátéve, hogy ez „bizonyára nyugtalanító egy kis ország számára”.

Izland 2009-ben, egy pénzügyi válság tetőpontján nyújtotta be kérelmét az EU-hoz való csatlakozásra, amelyben mindhárom nagy kereskedelmi bankja összeomlott. A kormány azonban 2013 decemberében befagyasztotta a tárgyalásokat, mivel Izland gazdasága gyorsan magához tért, miközben a közgazdászok az euróövezet esetleges összeomlására figyelmeztettek. 2015 márciusában Reykjavík kérte, hogy a továbbiakban ne tekintsék EU-tagjelölt országnak.

De a geopolitikai helyzet az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott.

Izland stratégiailag fontos helyet foglal el az Atlanti-óceán északi részén, az Északi-sarkkörtől délre, nincs hadserege, biztonsága pedig NATO-tagságára, valamint az Egyesült Államokkal 1951-ben kötött kétoldalú védelmi megállapodásra támaszkodik.

Ez a valóság, az EU-csatlakozás gazdasági előnyeivel együtt, úgy tűnik, fokozza a közvélemény hozzáállását a blokkhoz való esetleges csatlakozáshoz, a közvélemény-kutatások pedig növekvő támogatottságot mutatnak.

Az EU-tagsághoz vezető út azonban nem egyszerű. A csatlakozási folyamat politikai akadályokba ütközhet – mondta Guðni Thorlacius Jóhannesson, Izland volt elnöke a POLITICO-nak.