Ismét forró a levegő a közel-keleten

Irak nemrégiben térképet és földrajzi koordinátákat terjesztett be az ENSZ elé, amelyek irakinak tüntetnek fel a Perzsa-öbölben található olyan területeket, amelyeket Kuvait is magáénak vall. Bár a két ország közötti kapcsolatok Kuvait 1990-es megszállása után 13 évvel, Szaddám Huszein iraki diktátor 2003-as megbuktatása óta javultak, a tengeri határ kérdése tartós feszültségforrás maradt.

A kuvaiti külügyminisztérium szerint Irak követelései sértik Kuvait szuverenitását, mert iraki területként jelölik egyebek között a Fast al-Kaid és a Fast al-Aidzs zátonyt.

Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Omán szolidaritási nyilatkozatot adott ki Kuvait mellett. Szaúd-Arábia közölte, hogy „komoly aggályai” vannak az iraki térképpel kapcsolatban, hozzátéve, hogy az a szaúdi-kuvaiti közös gazdasági övezetet is érinti.

Fuád Huszein iraki külügyminiszter hétfőn közölte: Kuvait „2014-ben anélkül helyezte letétbe térképeit az ENSZ-nél, hogy előtte Irakkal konzultált volna”. Hozzátette: Irak elkötelezett a nemzetközi jog rendelkezései mellett, és tengeri jogait a törvényben előírt keretek között kívánja rendezni, ezzel is hozzájárulva a térség stabilitásának és együttműködésének erősítéséhez.

Irak 2019-ben már nyújtott be panaszt az ENSZ-hez a Fast al-Aidzs zátonynál megépített kuvaiti kikötő ügyében, amelyben azzal vádolta Kuvaitot, hogy „kész tények elé állítja” Irakot azáltal, hogy megváltoztatja a térség földrajzi viszonyait.

A Perzsa-öbölbe torkolló, Irak és Kuvait között húzódó stratégiai fontosságú Hor Abdullah (Abdullah-csatorna) Irak legfontosabb tengeri kijárata, hovatartozása évek óta vita tárgyát képezi a két ország között. A felek 2012-ben megállapodást kötöttek a hajózás szabályozásáról a csatornában, ám 2023-ban két iraki parlamenti képviselő pert indított a megállapodás megsemmisítéséért arra hivatkozva, hogy sérti Irak szuverenitását, illetve nem megfelelő parlamenti eljárás keretében fogadták el. Az iraki legfelsőbb bíróság ezt követően megsemmisítette a megállapodást.