Humanitárius katasztrófát akar előidézni az Egyesült Államok?

Donald Trump amerikai elnök szigorította az 1962 óta érvényben lévő amerikai embargót a szigetország ellen, és nyomást gyakorol más országokra, hogy szüntessék be az olajszállítást Kubába. A sziget, amelyet tovább gyengített a venezuelai kőolaj szállításának megszűnése, jelentős üzemanyaghiánnyal és áramkimaradásokkal küzd.

Rodríguez hangoztatta, hogy a szankció szerinte „kegyetlen kollektív büntetés a kubai nép számára”.

A január végén Trump által aláírt elnöki rendelet a szigetet „rendkívüli fenyegetésnek” minősítette.

„Kuba nem fenyegeti sem az Egyesült Államokat, sem más országokat” – hangsúlyozta a kubai diplomácia vezetője. Kifejtette: nem Kuba az az ország, amely katonai erőket vet be és megsérti más államok szuverenitását és területi integritását.

A külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy országa nem hajlandó engedni a fenyegetéseknek, sem feladni önrendelkezési jogát.

„Kuba senkit sem támad, de határozottan meg fogja védeni szuverenitását és függetlenségét” – szögezte le Rodríguez.

„Megakadályozzuk a kubai humanitárius válságot, még ha ez sok megpróbáltatással és szenvedéssel is jár” – mondta a miniszter nem sokkal később az ENSZ szintén Genfben ülésező Emberi Jogi Tanácsa előtt.

A múlt héten az amerikai elnök úgy vélte, hogy Kuba „bukott állam”.

Február 13-án az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága „rendkívül aggasztónak” minősítette a kubai társadalmi-gazdasági helyzet romlását.