Amerika és az árnyékflotta csatája

December 10-én hajnal előtt amerikai erők elfoglalták a Guyana zászlaja alatt hajózó Skipper nevű tankert, amelyet azzal vádolnak, hogy évekig szankcionált olajat szállított Venezuelából és Iránból. Amerika azóta további kilenc tankert foglalt le, miközben a franciák egyet, India pedig hármat állított meg – írja a Mandiner.

A The Wall Street Journal beszámolója szerint az úgynevezett árnyékflotta ma már mintegy 1300 hajóból áll a TankerTrackers.com adatai alapján. Ezek a szankcionált, jellemzően idős, gyakran hamis zászló alatt hajózó tankerek a globális kőolajforgalom 6–7 százalékát adták 2025-ben. Oroszország tavaly nyersolaj- és olajtermék-exportjának mintegy 80 százalékát e flottára bízta elemzői becslések szerint.

A nyugati szankciók és az utóbbi időszak lefoglalásai az eddigi legkeményebb fellépést jelentik a szellemhálózattal szemben, amely a Kreml ukrajnai háborúját finanszírozta, és kedvezményes olajat szállított Kínának és Indiának. Az amerikai fellépés már az Indiai-óceánig terjed, ahol tankereket foglalnak le.

A Vortexa hajókövető adatai szerint mintegy 300 millió hordó orosz és iráni olaj van tengeren. A kereskedők nehezen találnak vevőket, mivel a szankciók halmozódásával a vásárlók óvatosabbá váltak, különösen a bőséges globális kínálat mellett.

Az Egyesült Államok blokádja lényegében elvágta a venezuelai olajat Kínától és Kubától, amelyek az árnyéktankerek fő felhasználói voltak. A Trump-adminisztráció India elleni további szankciókkal fenyegetőzött az orosz olajvásárlások miatt, mire Újdelhi csökkentette beszerzéseit. India parti őrsége ebben a hónapban három szankcionált tankert foglalt le, ami az első ismert ilyen elfogás.

Ugyanakkor Oroszország és Irán együtt a világ olajtermelésének több mint 11 százalékáért felel, így teljes kiszorításuk a globális kereskedelemből komoly kihívást jelentene. 

Az árnyékflotta mérete és a rejtőzködés módszerei pedig tovább nehezítik a fellépést, miközben egy esetleges teljes kizárás az olajárak emelkedését és az infláció növekedését is hozhatná, ami az Egyesült Államokban különösen érzékeny kérdés a félidős választások előtt.

Az árnyékflotta egyik bevett eszköze a hajóról hajóra történő átrakodás, amikor a nyílt tengeren egyik tanker részben vagy teljesen átfejti rakományát a másikba. Ennek gyakorisága az elmúlt évben megduplázódott.

Gyakoriak az úgynevezett „sötét kikötői” hívások is, amikor a legénység kikapcsolja a hajó automatikus azonosító rendszerét, így a hajó nyom nélkül léphet be vagy távozhat egy kikötőből. Más esetekben hamis AIS-jelekkel „szellem-hajókat” hoznak létre, miközben a valódi tanker máshol végez illegális műveletet.

A Bella 1 olajtankert augusztus 19-én az Európai Unió Copernicus Sentinel-2 műholdja Kharg-szigetnél észlelte, miközben AIS-jelei azt sugallták, hogy a Hormuzi-szorosban tartózkodik. Decemberben a hajó legénysége – amely eredetileg Guyana zászlaja alatt indult Iránból – menet közben orosz zászlót festett a hajó oldalára, és Marinera névre keresztelte át, miközben az amerikai parti őrség üldözte. A tankert végül január 7-én, Izlandtól délre amerikai csapatok foglalták el.

A Skipper novemberben hetekre kikapcsolta jeladóját, és meghamisította helyzetét, mintha Guyana közelében lenne, miközben valójában a venezuelai Jose terminálnál rakodott. Később a Neptune 6 nevű hajóra fejtette át az olajat, mielőtt az amerikai parti őrség a haditengerészet segítségével lefoglalta.

Bár Amerika és szövetségesei egyre több tankert állítanak meg, a globális méretű, folyamatosan alkalmazkodó rendszer felszámolása továbbra is rendkívül összetett feladat marad.