Benjamin Franklin feltalálta „a világ legveszélyesebb hangszerét"?

Benjamin Franklin, az Egyesült Államok hét alapító atyjának egyike, számos találmányáról volt ismert: a Franklin-kályháról, a húgykatéterről és a villámhárítóról, hogy csak néhányat említsünk.

Franklin emellett elismert zenész is volt. 1761-ben, egy koncert után, ihletet kapott egy furcsa, sőt talán veszélyes hangszer megalkotására, amelyet üvegharmonikának nevezett el.

Franklin hangszere 37 színkódolt üvegcsészével és egy pedállal működtetett forgó mechanizmussal rendelkezett. Akár 10 hangot is tudott egyszerre megszólaltatni.

Franklin találmányát sokan dicsérték, köztük Mozart és Marie Antoinette is. Az elmúlt évtizedekben olyan világzenei sztárok tisztelegtek előtte, mint Tom Waits, David Gilmour és Björk.

Az üvegharmonikának azonban van egy sötét oldala is, ami miatt egyesek „a világ legveszélyesebb hangszerének” nevezik.

A 18. században kegyvesztetté vált, mivel a hangszerrel kapcsolatban aggodalmak merültek fel, hogy megőrjítheti a hallgatókat. Abban az időben Friedrich Rochlitz német zenetudós határozottan azt tanácsolta az embereknek, hogy kerüljék: „A szájharmonika túlstimulálja az idegeket, depresszióba taszítja az előadót, következésképpen komor és melankolikus hangulatba taszítja, ami alkalmas módszer a lassú önpusztításra.”

A modern zenetudósok magyarázatot találtak arra, hogy az üvegharmonika hangja miért lehet legalábbis zavaró. A hangszer körülbelül 1000 és 4000 Hz közötti frekvenciákon bocsát ki hangokat. Ezeken a frekvenciákon az emberi agy nehezen tudja meghatározni a hang forrását. Ez magyarázhatja, hogy miért okozhat – legalábbis egyes embereknél – kellemetlenséget és depressziót az ilyen zene hallgatása, írta meg a Gismeteo.