Brüsszelben már nyíltan beszélnek a hadigazdaságra való átállásról

Szánthó Miklós Orbán Viktornak a szombathelyi háborúellenes gyűlésen elhangzott beszédét idézve kifejtette, Ukrajna egyértelmű követelésekkel lép fel Brüsszelben. Mint írta, először pénzt kér: az ukrán vezetés 1500 milliárd dollárra tart igényt, ennek „az összegnek az árát” pedig az európai országokkal – köztük Magyarországgal – akarják megfizettetni. „Ez azt jelenti, hogy elvennék azokat a forrásokat, amelyekből a magyar gazdaság működik, és Ukrajnának adnák oda” – közölte.

Hozzátette, a következő lépés a katonai részvétel: Brüsszelben már nyíltan beszélnek a hadigazdaságra való átállásról, a fegyvergyártás felpörgetéséről és európai katonák Ukrajnába küldéséről. „Vagyis ha nincs ellenállás, hamarosan a magyar katonák kérdése is napirendre kerül” – jelentette ki.

Szánthó Miklós közölte, Ukrajna azt is követeli, hogy Brüsszel válassza le Magyarországot az olcsó orosz energiáról. „Ez közvetlen támadás a rezsicsökkentés ellen. Ha mindez megvalósulna, a magyar családok fizetnék meg a háború árát a magasabb energiaárakon keresztül” – húzta alá.

Ebben a helyzetben az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint kulcskérdés, hogy ki tud nemet mondani. „Orbán Viktor Szombathelyen világosan fogalmazott: aki nem tud nemet mondani, azt belekényszerítik mások háborújába. Brüsszelben ma nem vita zajlik, hanem a háborús őrület terjesztése: végrehajtani Ukrajna követeléseit, bármi áron” - írta.

Szánthó Miklós szerint közben létezik egy másik irány is: két hét múlva Orbán Viktor Washingtonba utazik Donald Trump elnök meghívására, a Béketanács alakuló ülésére.

„Magyarország ott van, ahol a békéről beszélnek, nem ott, ahol a háborút erőltetik. Nem megyünk háborúba, nem adjuk oda a pénzünket, és nem hagyjuk, hogy a magyar családok fizessék meg mások háborújának árát!” – írat a főigazgató.