A rómaiak a székletet gyógyszerként használták

Egy 1900 éves római üvegpalackban talált pelyhek kémiai elemzése koprostanol és 24-etil-koprostanol jelenlétét mutatta ki, amelyek a széklet egyértelmű biomarkerei, valamint karvakrol, a tímusz illóolaj egyik összetevője.

Egy régész új tanulmányában részletezett felfedezés az első közvetlen kémiai bizonyíték az emberi ürülék gyógyászati ​​felhasználására a görög-római ókorban.

Egy ókori Pergamonban – egy jelentős orvosi központban, ahol a neves orvos, Galénosz praktizált – talált edény egy gyulladások vagy fertőzések kezelésére szolgáló keveréket tartalmazott. A kakukkfüvet nyilvánvalóan a kellemetlen szagok elfedésére használták, összhangban a klasszikus orvosi értekezésekben leírt receptekkel.

Így a felfedezés nemcsak a korábban főként írott forrásokból ismert, nagyon specifikus terápiás módszerek gyakorlati alkalmazását erősíti meg, hanem az ókori farmakológia kifinomultságát is bemutatja, amelyben a beteg receptek betartására való hajlandóságát aromás gyógynövények hozzáadásával biztosították.