A régészek új részleteket tártak fel a Nagy Sándor által elpusztított városról

Egy nemzetközi régészeti misszió, amely Perszepoliszba, az ókori Perzsa Birodalom fővárosába látogatott, melyet Nagy Sándor pusztított el i. e. 330-ban, új részleteket tárt fel a város elveszett vagyonának mértékéről.

A királyi palotától nyugatra fekvő területen mikroszkopikus mintákat elemezve a tudósok hordozható röntgenfluoreszcens analizátorokat és spektroszkópiát használtak egyiptomi kék festék (réz alapú szintetikus pigment) nyomaira, valamint bronz alapú fémreszelékre bukkantak. Ezek a leletek arra utalnak, hogy a palotakomplexum közvetlen közelében műhelyek léteztek, ahol festékeket és egyéb, az épületek díszítésére szolgáló anyagokat állítottak elő.

A Bolognai Egyetem szakemberei által végzett tanulmány megváltoztatja Perszepoliszról alkotott képünket: a város nem csupán egy kőkomplexum volt, hanem egy élénk színű, polikróm tér, amelynek színei és díszítőelemei egy tűzvészben elvesztek – írta meg a Gismeteo.

Miközben a történészek továbbra is vitatkoznak a gyújtogatás okairól – legyen szó akár egy impulzív cselekedetről egy lakomán a hetaera thaiok befolyása alatt, akár egy tervezett szimbolikus megtorlásról Athén égéséért –, új bizonyítékok fizikailag is megerősítik az Akhaimenidák kulturális és kézműves örökségében okozott hatalmas károkat.

Az UNESCO Világörökség részét képező helyszínen jelenleg a fennmaradt domborművek megőrzésére és a törékeny kő erózió elleni védelmére összpontosítanak.