Letűnt a Benes-dekrétumok ideje

A Benes-dekrétumok témája egyértelműen a múlt része, bár a dokumentumok megítélése továbbra is eltérő lehet - áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet az 1997. január 21-én Prágában aláírt Cseh-Német Nyilatkozat évfordulója alkalmából tett a Cseh-Német Vitafórum két társelnöke, Rudolf Jindrák és Jörg Nürnberger.

Aláhúzták: az 1997-es nyilatkozat is hozzájárult ahhoz, hogy a csehek és a németek jó szomszédok és aktív partnerek lettek a NATO-ban és az Európai Unióban. „Bár továbbra is lehet eltérő a Benes-dekrétumok értékelése, a téma egyértelműen a múlt része” - szögezték le a társelnökök. Úgy vélik, hogy a Benes-dekrétumok most ismét feszültséget okoznak. „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a feszültségkeltő témák közt újra megjelentek a régi viták” - írják a nyilatkozatban.

Leszögezik, hogy a Benes-dekrétumok témája újra megzavarta a szlovák-magyar kapcsolatokat, és a választási kampány része lett Magyarországon. A cseh-német megbékélés bizonyítja, hogy „a múltból fakadó problémáknak nem kell mindenképpen traumatizálniuk vagy megosztaniuk a társadalmakat” - állapítja meg Rudolf Jindrák és Jörg Nürnberger.

A történelmet a két társelnök szerint ugyan nem lehet eltörölni, de a jövő tekintetében figyelmeztetésre jó. A Cseh-Német Nyilatkozatot Václav Klaus volt cseh kormányfő és Helmut Kohl néhai német kancellár írta alá. A Benes-dekrétumok azok a jogi normák, amelyeket 1940 és 1945 között adott ki Edvard Benes csehszlovák elnök. Közéjük tartoznak azok a dekrétumok is, amelyek alapján a második világháború után a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól és elkobozták vagyonukat.

Mintegy hárommillió németet és több tízezer magyart kitelepítettek az országból. A Cseh-Német Nyilatkozatban a felek kölcsönösen bocsánatot kértek a másik félnek okozott sérelmekért, és kötelezték magukat arra, hogy tiszteletben tartják a másik ország jogrendjét.