Miért vannak az emberi agynak redői?

Lehetővé teszik több neuron befogadását, elősegítve az összetett kognitív funkciók fejlődését. Sok állatnál, például egerekben és patkányokban azonban az agykéreg sima marad. A redők gyakoribbak a nagyobb aggyal rendelkező állatoknál, de vannak kivételek, például a lamantinok.

A redők kialakulása nemcsak az agykéreg növekedésétől, hanem annak fizikai tulajdonságaitól is függ. Érdekes módon ezek a redők és barázdák specifikus mintázatok szerint alakulnak ki, és egyének között következetesek. Ez arra utal, hogy ezeknek a struktúráknak specifikus jelentésük és kapcsolatuk van az agyi funkciókkal.