Itt a jelentés Ukrajna uniós finanszírozásáról

Bóka János azt írta: az elmúlt három évben Ukrajna Brüsszeltől nagyjából háromszor annyi pénzügyi forrást kapott, mint amennyi támogatás Magyarországnak az uniós csatlakozása óta összesen jutott.

Az uniós tervek szerint ez a támogatási politika a következő években sem változna – tette hozzá a tárcavezető.

Úgy folytatta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly karácsonykor nyilvánosságra hozta az Ukrán Jóléti Tervet, amely 800 milliárd dollár igényt fogalmaz meg az elkövetkező évtizedben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére a katonai és védelmi kiadásokon felül.

Kiemelte, hogy ez minden magyar család számára 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelentene.

A szükséges fedezet előteremtésére az Európai Bizottság az európai szemeszterben eddig megfogalmazott ajánlásai és megindított kötelezettségszegési eljárásai alapján egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg: az otthonteremtési támogatások, a csok, a kedvezményes lakáshitelek és az illetékmentesség megszüntetése, valamint a magasabb ingatlanadók bevezetése; a 13. havi nyugdíj csökkentése vagy eltörlése; adóemelés, a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, amely magasabb adóterhet róna a dolgozókra; a családoknak, fiataloknak és édesanyáknak járó adókedvezmények felülvizsgálata; a rezsicsökkentés eltörlése, a fosszilis energiatámogatások megszüntetése, valamint az orosz energiaimport teljes tiltása, amely akár három és félszeres rezsiár-emelkedést is okozhatna Magyarországon; az állampapírok hozamának megadóztatása; kórházbezárások, ágyszámcsökkentés; a fiataloknak szóló munkáshitel megszüntetése; a hazai kkv-k támogatásának csökkentése, miközben a külföldi nagyvállalatokat érintő különadók eltörlését sürgetik – sorolta Bóka János.