A 3I/ATLAS üstökös tulajdonságai újabb kérdéseket vetnek fel

Az Europa Clipper űrszonda rendkívüli eseménynek lett tanúja útja során, amikor találkozott a 3I/ATLAS csillagközi üstökössel. Ez a különleges esemény lehetőséget kínált a tudósoknak arra, hogy közelebbről tanulmányozzák ezt a rejtélyes üstököst. Az Europa Ultraviolet Spectrograph műszer egyedülálló megfigyeléseket végezhetett, amelyek hozzájárulnak a csillagközi objektumok megértéséhez  - írta meg az Origo.

Ez a találkozás tökéletesen demonstrálja az űrkutatás váratlan lehetőségeit. Miközben az Europa Clipper elsődleges célja a Jupiter jeges holdja, az Europa titkainak feltárása, a misszió rugalmassága lehetővé teszi, hogy más érdekes jelenségeket is vizsgáljon. Így sikerült meghökkentő képet készíteni a 3I/ATLAS üstökösről. 

Dr. Kurt Retherford, az Europa Ultraviolet Spectrograph vezető tudósa, nyíltan beszélt a megfigyelések során szerzett tapasztalatokról. 

Még mindig a fejünket vakarjuk néhány dolog miatt, amit látunk – nyilatkozta a kutató, utalva az üstökös váratlan tulajdonságaira. A 3I/ATLAS olyan jellemzőket mutat, amelyek kihívást jelentenek a jelenlegi tudományos elméleteknek. 

A kutatócsoport különösen érdeklődik az üstökös csóvájának összetétele iránt. 

Az ultraibolya spektroszkópia révén ugyanis a tudósok képesek elemezni, hogy milyen elemek és vegyületek alkotják ezt a lenyűgöző képződményt. Az első eredmények máris meglepő eltéréseket mutatnak a naprendszerbeli üstökösökhöz képest, ami megerősíti a 3I/ATLAS különleges, csillagközi eredetét. 

A 3I/ATLAS nem egy mindennapi égitest, hanem egy olyan objektum, amely más csillagrendszerből érkezett a miénkbe. 

Ennek megfelelően összetétele és viselkedése jelentősen eltérhet a naprendszerünkben keletkezett üstökösökétől. Az Europa Clipper műszerei pontosan ezeket a különbségeket igyekeznek azonosítani és dokumentálni. 

Az üstökös csóvájának tanulmányozása kulcsfontosságú információkat szolgáltat az intersztelláris anyag természetéről. A csóva ugyanis akkor képződik, amikor az üstökös a Nap közelébe ér, és a felszínéről anyag párolog el. Következésképpen a csóva összetétele tükrözi az üstökös belső szerkezetét és kémiai felépítését, amely egy távoli csillagrendszer körülményeiről árulkodik.