A vírus állatról emberre és emberről emberre is terjedhet, jelenleg nincs jóváhagyott gyógyszer vagy vakcina
Nipah-vírus (NiV) fertőzés az egyik legveszélyesebb zoonózis a világon. A túlélők közül sokan neurológiai szövődményeket szenvednek: pl. memóriazavar, izombénulás, viselkedésváltozások.
„Csendben terjed, gyorsan öl.”
Felfedezés
A Nipah-vírust először 1998–1999-ben azonosították Malajziában, a Nipah nevű falu közelében, ahol:
A vírust a Paramyxoviridae család, azon belül a Henipavirus nemzetség tagjaként azonosították.
Közeli rokona a Hendra-vírusnak (amely főként Ausztráliában jelent veszélyt).
Terjedés és természetes gazda
Előfordulás
|
Ország |
Járvány(ok) |
Megjegyzés |
|
Malajzia |
1998–1999 |
Első kitörés, főként sertésekről |
|
Banglades |
2001-től évről évre |
Nyers datolyalé fogyasztása → denevérnyál |
|
India (Bihar, Kerala) |
2001, 2018, 2021, 2023 |
Emberről emberre terjedés, halálos kimenetel |
|
Kambodzsa, Thaiföld |
potenciális hordozóállatok kimutatása |
Tünetek
Lappangási idő:
4–14 nap, de dokumentáltan akár 45 nap is lehet
Kezdeti tünetek (nem specifikus):
Súlyosabb fázisban (2–5. nap után):
Halálozás
A betegség lefolyása
|
Időszak |
Tünetek / Állapot |
|
1–5. nap |
Láz, fejfájás, gyengeség |
|
5–10. nap |
Encephalitis, eszméletzavar, görcsök |
|
10+ nap |
Kóma, halál vagy ritka esetben túlélés (maradványtünetekkel) |
A túlélők közül sokan neurológiai szövődményeket szenvednek: pl. memóriazavar, izombénulás, viselkedésváltozások
Diagnózis
Kezelés és gyógymód
Jelenleg nincs jóváhagyott gyógyszer vagy vakcina
Kezelés: tüneti és szervtámogató terápia
Kísérleti fejlesztések:
Megelőzés
Érdekességek
Összegzés
|
Tulajdonság |
Érték |
|
Kórokozó |
Nipah-vírus (NiV) |
|
Víruscsalád |
Henipavirus, Paramyxoviridae |
|
Fertőzés útja |
Állat (denevér, sertés) → ember, emberről emberre is |
|
Lappangás |
4–14 nap (ritkán 45 nap) |
|
Fő tünetek |
Láz, fejfájás, encephalitis, légzési elégtelenség |
|
Halálozás |
40–75% |
|
Kezelés |
Csak tüneti, antivirális szer nincs |
|
Vakcina |
Kísérleti szakaszban |
