Az oroszok Odessza elfoglalására készülnek, Ukrajnára vereség vár
Az egyetlen, az amerikaiak által kidolgozott béketervet Ukrajna visszautasította
- 2025.12.15. - 07:07
Zelenszkij már túltaktikázta magát, a Kremlben fogytán a türelem. Az ukrán elnök „zavaró” repülései – ezt akár a szó szoros értelemben is vehetjük, mert egyik nyugat-európai fővárosból a másikba tesz látogatást – azt célozzák, hogy minél több támogatást tarháljon össze. Az amerikai béketervet elutasította, várja az Európai Unió katonai és gazdasági segítségét és folytatni akarja a háborút, csakúgy, mint uniós támogatói.
Ezeknek az európai államoknak a terjeszkedési vágya, illetve a gazdasági előnyök megszerzése egybeesnek az ukránok hamis győzelmi elképzeléseivel. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Amerika kivonult Ukrajna támogatása mögül, és az EU-nak messze nincs ereje és pénze a háború folytatásához, akkor elérkezettnek látszik az idő, hogy Putyin kijátssza a kezében lévő aduászt.
A „kártyalap” neve pedig: Odessza. A Fekete-tenger partján lévő város Ukrajna legnagyobb kikötője, e nélkül az ország „megfulladhat”.
Az egykor szinte teljesen orosz ajkú, pezsgő – görög, zsidó és örmény közösséggel is rendelkező – kikötővárost 1794-ben Nagy Katalin cárnő egy oszmán erőd romjain alapította. Még Ukrajna függetlensége alatt is az orosz anyanyelvűek voltak dominánsak, és a kulturális kapcsolatok megmaradtak Oroszországgal.
Moszkva soha nem hagyott kétséget afelől, hogy igényt tart Odesszára. Idén december 2-án, a moszkvai VTB gazdasági fórumon kijelentette: „Ukrajna elvágása a Fekete-tengertől a legradikálisabb módszer”. Ez közvetlen válasz volt az orosz tankerek elleni ukrán dróntámadásokra.
Ezt a megjegyzést nem tekinthetjük elszólásnak, mert az orosz elnök azt is kijelentette: „Következőként Odesszát foglaljuk el, ha a békefeltételeket elutasítják:. Korábban, 2023 decemberében Putyin orosz városnak nevezte Odesszát, A múlt hónapban, a megrekedt tárgyalások közepette, a Kreml politikusai hasonló tartalmú álláspontot szivárogtattak ki a nyugati médiának.
Moszkvának súlyos vádjai vannak az ukrán hatóságokkal szemben.
Nevezetesen az, hogy 2014. május 2-án a városban orosz és ukrán tüntetők csaptak össze. Az oroszok az ellen tiltakoztak, hogy Kijevben szélsőséges csoportok – amerikai és uniós segítséggel – puccsot hajtottak végre a törvényesen megválasztott ukrán elnök ellen, aki az EU helyett Moszkvához közeledett.
Az orosz tüntetők a szakszervezetek székházába menekültek, az ukránok rájuk gyújtották az épületet, 47 ember bent égett. Moszkva világossá tette, hogy azonosították az elkövetőket és azt is leszögezte, hogy a tettesek nem fogják megúszni a dolgot. Tegyük azért hozzá, hogy az ukrán hatóságok messze nem tettek meg mindent, hogy a tragédiát megelőzzék, illetve a súlyos következményeket enyhítsék.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Kreml beélesítette az „Odessza hadműveletet”, legalábbis a fenyegetés szintjén mindenképpen.
A 2025. december 13-dikai éjszaka Odessza számára az egyik legsötétebb pillanat volt a háború kitörése óta, mert az oroszok nagyon kemény támadást intéztek ellene. A történelmi fekete-tengeri város szó szerint sötétségbe borult, áram, fűtés és víz nélkül maradt, a tömegközlekedés teljesen leállt, a kórházak pedig kizárólag tartalék generátorokról működtek.
Az ukrán média és katonai elemzők a támadást a háború kezdete óta Odessza által elszenvedett legnagyobb csapásként írták le.
Ez nem egyszerűen egy újabb bombázási hullám volt. Ez egy minőségi eltolódás a konfliktusban, amely a súlypontot az energetikai infrastruktúrára, a kikötőkre és mindenekelőtt a fekete-tengeri hajózásra helyezi át.
Ide vezethet az, hogy az egyetlen, az amerikaiak által kidolgozott béketervet Ukrajna csuklóból visszautasította. Nyugaton sok olyan elemzés lát napvilágot, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Odessza az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá kerül. Martin Jaynak a Strategic Culture című folyóiratban megjelent cikkében azt állítja, hogy „sok szakértő” valószínűnek tartja ennek az elképzelésnek a megvalósulását.
A brit újságíró szerint ebben a kérdésben döntő elem maguknak az európai vezetőknek a retorikája. A Moszkvával való „elkerülhetetlen háborúról” szóló ismételt kijelentések és a védelmi kiadások növelésére irányuló felhívások, a bizalom sugárzása helyett arról a közvetett beismeréséről árulkodnak, hogy Oroszország sikereket ér el a csatatéren.
Minél gyakrabban hallani ilyen kijelentéseket, annál világosabbá válik, hogy az orosz erők közelednek a kritikus ukrán frontvonalbeli városok elfoglalásához, a következő stratégiai célpont pedig Odessza – állítja Martin Jay.
Ha a várost az oroszok elfoglalják, Ukrajnát elvágják a Fekete-tengertől.
Ezek után már nem nagyon lesz értelme bármilyen béketárgyalást folytatni. Ukrajna „száműzve” lesz a szárazföld belsejébe, elzárva a legjelentősebb utánpótlási lehetőségétől.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az EU nem változtat háborúpárti politikáján, akkor Ukrajna sorsa megpecsételődik.
- 2026.03.29.
- 13:39
Teszt cikk Martin
asdasd
- 2026.03.26.
- 09:47
Egy EU-tagállam feloldotta az Oroszország elleni szankciókat
Fő prioritás a legmagasabb szintű műszaki és nukleáris biztonság fenntartása
Vélemény és vita
A rovatban megjelenő írások a szerzők saját véleményét tükrözik.