Miért veti meg nyíltan Trump Európát?

Az amerikai elnök „hanyatlónak” és „gyengének” nevezi a kontinenst, a kritikusok pedig azon tűnődnek, hogy miért olyan kemény a retorika.

Donald Trump amerikai elnök élesen bírálta európai szövetségeseit, „gyengének” nevezve őket, és kijelentette, hogy Európa „hanyatlásban van”. Jeremy Shapiro, az Európai Külkapcsolati Tanács kutatási igazgatója és Trump és a kontinens közötti feszült kapcsolatok szakértője úgy véli, hogy ez nem csupán személyes ellenségeskedés, hanem az amerikai elnök tágabb világnézetének része.

„Régóta gyengének jellemzi az európaiakat” – magyarázta Shapiro a Politico magazinnak adott interjújában. „Trump erősekre és gyengékre osztja a világot, és nagyobb figyelmet fordít az erősségre, mint a gyengeségre.”

A szakértő szerint az Európa-kritika a második ciklus alatt felerősödött az olyan új tanácsadók befolyása miatt, mint J.D. Vance alelnök.

„Európát liberális bástyának tekintik, amely akadályozta Trump első ciklusát” – jegyzi meg Shapiro. „Mindez az amerikai kultúrharc része.”

Trump a kereskedelmi egyensúlyhiányra és a NATO-kiadásokra is figyelmet fordít, de Shapiro úgy véli, hogy ez inkább formális indok: „A kereskedelmi hiány komoly számára, a biztonsági kérdés pedig lehetővé teszi számára, hogy könnyen nyomást gyakoroljon Európára.”

A szakértő szerint azok az európai országok, amelyek megpróbálnak hízelegni Trumpnak, csak megerősítik a gyengeségükről alkotott benyomását.

„A hízelgés a gyengeség benyomását kelti, és ez megerősíti politikai követeléseit” – hangsúlyozta Shapiro.

A szakértő hozzáteszi, hogy Európa hatékonyabban bizonyíthatná erejét és egységesebben állhatna ellen az amerikai nyomásnak, ahelyett, hogy a diplomáciai hízelgésre hagyatkozna. Shapiro szerint:

„Az európaiak sokkal erősebbek, különösen együtt, és megmutathatják Trumpnak, hogy számolni kell velük.”