A magyar gazdálkodók megélhetése és versenyképessége nincs biztosítva

Az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozására érkezve az államtitkár elmondta: a tanácsülésen három kiemelt témában kell a magyar álláspontot képviselni. A legfontosabb kérdés a közös agrárpolitika jövője, miután a közelmúltban nyilvánosságra került, milyen célokat fogalmazott meg az Európai Bizottság a következő uniós költségvetési ciklusra.

„Nem látjuk a KAP helyzetét az új költségvetésben, nem látjuk biztosítottnak az önálló agrárpolitika fenntartását. Úgy gondoljuk, hogy a magyar gazdálkodók, az élelmiszeripar és a magyar lakosság ellátásbiztonsága nincs garantálva, ha a központilag meghatározott uniós előírások terheit nem kíséri megfelelő kompenzáció” – hangsúlyozta.

Viski szerint Magyarország aggályosnak tartja azokat a bizottsági terveket, amelyek megszüntetnék a kétpilléres KAP-ot, és a forrásokat egy egységes uniós pénzügyi keretbe olvasztanák. „Ez nem garantálja a megfelelő támogatási összegeket, és a végrehajtási szabályok sem alkalmasak arra, hogy az agrárspecifikus támogatások hatékonyan eljussanak a gazdálkodókhoz” – mondta.

Kitért a tanácsülés második fő napirendi pontjára is, amely a kereskedelempolitikai kilátásokkal foglalkozik. Elmondta: Magyarország komoly aggodalommal figyeli azokat a tervezett szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyeket az Európai Unió dél-amerikai államokkal és Ukrajnával kíván kötni.

„Nem látjuk azokat a garanciákat, amelyek megóvnák a magyar piacot az ilyen importok hatásaitól. A magyar gazdálkodók megélhetése és versenyképessége nincs biztosítva” – fogalmazott. Felidézte: a közelmúltbeli szabályváltozások következtében az ukrán mezőgazdasági termékek – például a kukorica, a tojás, a méz és a baromfi – jóval könnyebben áramlanak az uniós piacra, ami „jelentős piactorzító hatást” okoz a magyar termelőknek.

Hozzátette: Magyarország továbbra is indokoltnak tartja az Ukrajnából érkező termékekre vonatkozó korlátozások fenntartását, és azt kéri a bizottságtól, hogy biztosítsa a határ menti tagállamok számára a megfelelő védelmi intézkedések alkalmazásának lehetőségét. „Számunkra a magyar gazdák érdeke az első” – emelte ki.

A tanácsülés harmadik magyar kezdeményezésű napirendi pontja a szőlő aranyszínű sárgasága nevű betegség kezeléséhez kapcsolódó uniós szabályozási kérdéseket érinti. Viski József hangsúlyozta: a klímaváltozás következtében a betegség már Magyarországon is megjelent, ezért indokolt a vonatkozó szabályok felülvizsgálata.

„Az elmúlt években számos növényvédő szer kikerült az engedélyezett szerek listájáról, miközben bizonyos agrártámogatásokhoz való hozzáférés is összefügg ezek használatával. A hatékony védekezés érdekében felül kell vizsgálni ezen szerek alkalmazhatóságát, és mindent meg kell tennünk a magyar szőlőtermesztők és a borágazat védelme érdekében” – mondta.