„Egyházpolitikánk lényege az együttműködő elválasztás”

A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter miniszterelnök-helyettes kiemelte: az állam és az egyház szétválasztásának pozitív értelmezése, amikor - tekintve, hogy az állam nem illetékes teológiai kérdésekben - biztosítják az egyház szabadságát az állam befolyásával szemben, negatív értelmezése, amikor az állami intézményrendszer alrendszerének tekintik az egyházakat.

Az állam és az egyház két „sui generis” valóság, egymásnak való alá-fölé rendelésük nem, csak a legszigorúbb mellérendeltségük fogadható el, ezt valósítja meg a kormány a magyar egyházpolitikában - jelentette ki.

Az egyház és az állam elválasztása nem jelentheti ugyanakkor az egyház és a társadalom elválasztását, mert „egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak”. A járható út a kettő „harmonikus együttműködése az egész társadalom javára” - tette hozzá Semjén Zsolt.

Kitért az egyenlő finanszírozás fontosságára, amennyiben az egyház közfeladatot lát el, hangsúlyozva, hogy ha nem így lenne, a vallásos emberek kettős adófizetésre lennének kényszerítve, mert miközben az adójukból fenntartják az állami és önkormányzati intézményeket, fizetniük kellene azért, hogy gyermeküket egyházi iskolába járassák.