A mesterséges intelligencia már az iskolapadban is

Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott: a „látszólag mozdulatlan felszín alatt” intenzíven zajlanak az MI-vel kapcsolatos fejlesztések a köznevelésben.

„Amikor a Chat-GPT megjelent, két hónapon belül elkezdtük beépíteni azt az okostankönyvekbe, így az idei tanévkezdéskor már 58 helyen szerepel mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladat vagy ismeret a tankönyvekben” – ismertette, hozzátéve: ez a szám hónapról hónapra bővül.

Az államtitkár alapvető kérdésnek nevezte, hogy mit bízhatunk rá a mesterséges intelligenciára és mit nem. A legkényesebb kérdés az, hogy a gyermekek nevelését rá lehet-e bízni – emelte ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek jó részét már ma is „az internet neveli”, hiszen több időt töltenek az online térben, mint amennyit a szüleikkel.

„A fejlődés elképesztően gyors, a szoftverek tanulnak, sőt hamarosan lehagynak minket, embereket” – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán, hozzátéve, lehetetlen ebből a fejlődésből kimaradni. „Az ember kíváncsi, és amivel időt, energiát lehet megtakarítani, azt egész biztosan használni fogjuk” – szögezte le.

Rámutatott arra is, hogy a legfiatalabb korosztálynál különösen oda kell figyelni az MI körültekintő használatára, hiszen az ő esetükben hatalmas a manipuláció és a hiba lehetősége. Ennek az átgondolásához készült egy vitaanyag is, ami arról szól, hogyan kell felkészíteni az oktatási rendszert az MI hatásaira – tette hozzá.

Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: az oktatásirányítás tele van víziókkal, és adja magát, hogy MI-támogatott feladatgenerátorokat, megoldókulcsokat készítsenek, amelyeket minden pedagógus használhat.

„Képesek lennénk arra, hogy minden frontálisan előadható tartalmat több tucat nyelven elérhetővé tegyünk” – közölte. Hozzátette: nem lehetetlen az sem, hogy a diákoknak teljesen személyre szabott feladatsorokat készítsenek, mivel a valamennyi tanulóról elkészülő kompetenciamérési adatok alapján pontosan tudni lehet, hogy melyik gyermeknek mi az erőssége, és mi az, amit gyakorolnia kell.