Újraindulnak az uniós dezinformációs projektek

Az Európai Bizottság októberben újraindította dezinformációs kampányokat finanszírozó programját – írta a Szuverenitásvédelmi Hivatal MTI-hez pénteken eljutatott közleményében.

A program fő kedvezményezettjei a Szuverenitásvédelmi Hivatal által jól ismert nyomásgyakorló szervezetek – szögezik le. Ezek a média- és elemzőpiaci szereplők egy külföldi donorokra épülő hálózat tagjai, a magyar társadalom és politikai közélet befolyásolására szakosodtak, a kormányzati kommunikáció gyengítését és a társadalmi véleményformálás külső érdekek szerinti alakítását szolgálva – fogalmaznak.

Az EU által finanszírozott két magyarországi projekt, a Lakmusz és a Hungarian Digital Media Observatory (HDMO) egy közel öt évre szóló kezdeményezés részét képezik, és a Digitális Európa program keretében működnek. A teljes költségvetés több mint 4 millió euró, amelynek az uniós hozzájárulás mintegy kétharmadát teszi ki, a fennmaradó rész pedig a konzorciumi tagok által biztosított kötelező „önerő” vagy „egyéb hozzájárulás”, ami a gyakorlatban társfinanszírozási kötelezettséget jelent. A konkrét részleteket tartalmazó szerződések ugyanakkor nem publikusak, ezért a nyilvánosság arról sem értesülhet, hogy a bizottság harmadik országokból – jellemzően az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból – származó állami és privát forrásokat von be a támogatási rendszerébe – olvasható a közleményben.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi jelentéseiben rendre visszatérő, stratégiaalkotó szereppel bíró politikai nyomásgyakorló szervezetek és azok Európába telepített központjai egészítik ki a Magyarországon működő hálózati tagok uniós forrásait, például a National Endowment for Democracy (NED), a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, vagy éppen az a The German Marshall Fund, amelynek Közép-Európáért felelős regionális igazgatója a politikai beavatkozásért Washingtonban lobbizó Hegedűs Dániel. A párhuzamos finanszírozás folyamatos, ám a költségek egyre nagyobb hányadát az Európai Bizottság viseli. A hazai kedvezményezettek között megtalálható többek között a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt., az Idea Alapítvány, a Magyar Hangot kiadó Alhambra-Press Bt., a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, valamint az Amnesty International is.

Az elmúlt időszak dezinformációs kampányai világosan mutatják a hálózat működését. A Magyar Hang által terjesztett szír gépes ügy a virális dezinformáció klasszikus példája volt. 2025 májusában sokkszerű kampány indult, amely az ukrán titkosszolgálat közleményére építve Magyarországot katonai agresszorként próbálta beállítani. A Voks 2025 szavazást delegitimáló, valamint a nyugati háborúpárti narratívák párhuzamos terjesztése mind azt mutatják, hogy a belföldi és nemzetközi kampányok összeérnek: belpolitikai szinten rombolják a társadalmi bizalmat, nemzetközi szinten pedig Magyarország lejáratását szolgálják – tudatta a Szuverenitásvédelmi Hivatal.