A Concerto Budapest ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a Müpában

A szabadság hangjai - Liszt, Dohnányi és Beethoven műveiben

KULTÚRA
  • 2025.10.11. - 02:01
Cikk borítókép
Várjon DénesHartyányi Norbert/Müpa

A Müpában október 24-én 19.30-kor kezdődik a Concerto Budapest ünnepi hangversenye A szabadság hangjai címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven „Eroica” szimfóniája hangzik el, Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével.

Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye a magyar hazafiság, a nemzeti öntudat és a szellemi tartás egyik legnemesebb megnyilvánulása. Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősi küzdelem zenei megfogalmazása, amely a diadal és az áldozat közti feszültséget egyaránt megjeleníti. A Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely a Szabadságharc szellemiségét nem gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg. 

A koncert második darabja, Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című kompozíciója a magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása. „A humor barátainak örömére, másoknak bosszúságára” – írta az örök tréfamester a kottasorok fölé. A Gyermekdal-variációk többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármely megőrzött zongorafelvétele. Az 1914-ben született alkotásban aranyló derű, kifinomult mesterségbeli tudás és természetes virtuozitás fonódik egybe. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes szólaltatja meg, akinek előadása mindig a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket egyesíti. 

Az est zárásaként Beethoven 3. (Esz-dúr) „Eroica” szimfóniája hangzik el, a zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legforradalmibb műve. A komponista eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, ám amikor Napóleon az önkényuralom jelképévé vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az Eroica így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként vált halhatatlanná. A szimfónia négy tétele egy hős útját és küzdelmét idézi meg: az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászinduló a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újraéledését, míg a záróvariációk a megdicsőülést fejezik ki. Az Eroica az emberi kitartás, a teremtő szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése – mindazé, amiért 1956 hősei is kiálltak.

A program: 

LISZT / DOHNÁNYI / BEETHOVEN // Várjon / Keller

2025. október 24., péntek 19:30 – Müpa 

LISZT: Hungaria, szimfonikus költemény, S. 103
DOHNÁNYI: Változatok egy gyermekdalra, op. 25
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55

Közreműködik: Várjon Dénes – zongora
Vezényel: Keller András

Reklám
[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?