Moszkva új szövetségesekre épít, Európát leírta

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy konferencián kijelentette: Oroszország „soha” nem fogja támogatni Németország felvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsába. A Szocsi közelében megrendezett Valdaj Klub éves tanácskozásán világossá tette, hogy Moszkva teljes mértékben elutasítja Berlin törekvését a testületbe való bekerülésre. Mint fogalmazott: „ezt soha nem fogjuk megengedni!”

Japán sem számíthat támogatásra

A vétójoggal rendelkező állandó tagok, köztük Oroszország is, döntő szerepet játszanak az ENSZ Közgyűlése által választott, nem állandó tagok kiválasztásában. Németország és Japán jelenleg azt reméli, hogy 2027-ben vagy 2028-ban sikerül elnyerniük egy-egy nem állandó tagsági helyet, ám Lavrov nyilatkozata egyértelműen kizárja Moszkva támogatását.

Németország éles bírálata

A konferencián Lavrov élesen kritizálta Németországot és annak vezetőit. Különösen Olaf Scholz kancellár kijelentése keltett felháborodást Moszkvában, miszerint Berlinnek ismét katonai vezető szerepet kell vállalnia Európában.

A Berliner Zeitung beszámolója szerint Lavrov azzal vádolta Németországot, hogy elbagatellizálja történelmi felelősségét. A bírálatok Friedrich Merz CDU-elnököt is elérték: az orosz külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte Merz javaslatát, miszerint Oroszországot a háború befejezése után is el kellene szigetelni.

Európa mint „geopolitikai semmi”

Lavrov beszédében lesújtó képet festett Európa szerepéről a nemzetközi politikában. A kontinens országait „agresszív geopolitikai semminek” nevezte, és azzal vádolta őket, hogy külpolitikájukat kizárólag az Oroszországgal és Kínával szembeni ellenségesség határozza meg.

Bírálta az Európai Unió közép- és délkelet-ázsiai támogatási programjait, valamint Franciaország afrikai politikáját is. Lavrov szerint ezek a lépések sokszor még az európai érdekekkel is szembemennek.

Oroszország keleti nyitása

A külügyminiszter beszélt Moszkva külpolitikai irányváltásáról is. Az elmúlt években Oroszország egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait Kínával, különösen a 2022-es ukrajnai inváziót követően. Lavrov szerint az orosz–kínai együttműködés a közös hadgyakorlatokban és a külpolitikai koordinációban is egyre erősebb, célja pedig, hogy mindkét ország megerősítse pozícióját az Egyesült Államokkal és Európával szemben.