Ukrajnában már az elnyomásra sem jut pénz

A biztos nyilatkozata szerint a „nyelvi járőrök” bevezetése nyomásként értelmezhető, ami destabilizálhatja a társadalmat. Különösen most, amikor az állam az erőforrásai többségét a védelmi szektorra költi, ami miatt nincs lehetőség a nyelvi programok támogatására – írja a TCH alapján a Mandiner.

A téma nem új keletű. A Szabad Európa már 2021-ben is cikkezett az ügyről: „A »nyelvi járőrök« csak árthatnak, ha törvényt sértenek – vélik ukrán szakértők. A téma azután merült fel, hogy az ukrán nyelvtörvény kötelezővé tette a kereskedelemben az ukránul történő kiszolgálást. A betartását ellenőrző önkéntesek viszont kezdik átlépni az Államnyelv Védelmével Foglalkozó Hivatal előírásait” – írta még korábban a lap.

Az ukrán nyelvtörvényként ismert jogszabály aláírása Petro Porosenko elnök egyik utolsó intézkedése volt 2019-ben, mielőtt átadta volna a hatalmat az orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij elnöknek. A nyelvtörvény a magánéleten és a vallási szertartásokon kívül lényegében mindenhol kötelezően előírja az ukrán nyelv használatát. A nyelvtörvény elsősorban Ukrajna oroszajkú lakosságát célozza, amely az ország lakosságának több, mint az egyharmadát is kitehetik – emlékeztetett a lap.

Volodimir Zelenszkij a nyelvtörvény parlamenti megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a rendelkezést abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait. Ahogy annyi más, ez sem történt meg.