Kína és Oroszország előzik Amerikát a hiperszonikus fegyverekben

A jelentés szerint Washington most fokozott nyomás alatt áll, hogy felgyorsítsa katonai programjait és csökkentse a technológiai lemaradást.

A beszámoló emlékeztetett arra, hogy Peking a második világháború ázsiai lezárásának évfordulóján tartott katonai parádén bemutatta új hajóelhárító hiperszonikus fegyvereit, amelyek akár 13 milliárd dollár értékű amerikai repülőgéphordozókat is célba vehetnek egy jövőbeli konfliktusban.

Moszkva közben már hadrendbe állította az Avangard és Cirkon típusú rakétákat, valamint a ballisztikus technológiából származtatott Kinzsalt.

Az Egyesült Államok több fejlesztésen is dolgozik – például a Black Eagle, az ARRW és a HACM programokon –, ám ezek tényleges gyártása csak 2026–2027 körül kezdődhet meg.

Szakértők szerint Kína és Oroszország előnye ugyan jelentősnek tűnik, de valójában korlátozott lehet az amerikai stratégiai képességekhez képest, hiszen Washington több eszközzel – például lopakodó repülőgépekkel és kiterjedt hordozóflottával – képes áthatolni az ellenséges légvédelem védelmén.

Tom Karako amerikai rakétavédelmi szakértő arra figyelmeztetett, hogy Washington eddig nem különített el kellő nagyságú költségvetést a hiperszonikus fegyverek teljes körű fejlesztésére.

Todd Harrison, az American Enterprise Institute elemzője pedig hangsúlyozta: az USA inkább speciális képességként, mintsem nyílt fegyverkezési versenyként tekint a hiperszonikus arzenálra.