Remegés, ingerültség, alvászavar, emelkedett vérnyomás

A pajzsmirigy fokozott működése miatt a test alapanyagcseréje felgyorsul, a vérben emelkedett pajzsmirigyhormon-koncentráció mérhető.

A túl sok pajzsmirigyhormon termelődésével járó állapotot hipertireózisnak (pajzsmirigy-túlműködésnek) vagy tireotoxikózisnak nevezzük. A pajzsmirigy-túlműködést leggyakrabban autoimmun folyamat vagy pajzsmirigygyulladás okozza.

Mivel a hipertireózis az anyagcsere fokozódásával járó állapot, ezért a jó étvágy mellett is fogyással, fokozott verejtékezéssel, hasmenéssel és szapora pulzussal jár. Emellett megjelenhet remegés, ingerültség, kimerültség, alvászavar, emelkedett vérnyomás, hőérzékenység és izzadás, a menstruációs ciklus megváltozása, bélproblémák, étvágynövekedés, törékeny haj és körmök, kidülledő szemek és a megnagyobbodott pajzsmirigy kialakulása.

A betegség tüneteként bőrelváltozások is megjelenhetnek. A bőr leggyakrabban vékonnyá, szárazzá, fakóvá válik, de előfordulhat a bőr kivörösödése is. Utóbbi általában a lábfejen és a lábszáron látható elváltozás.

Amennyiben a fenti tünetek valamelyikét észleli – különösen, ha mással nem magyarázható fokozott ingerültséget, hőhullámokat, túlhevülést és izzadást, remegést vagy magas vérnyomás okozta szédülést tapasztal –, keresse fel háziorvosát, aki gondoskodni fog a szükséges vizsgálatokról és a megfelelő szakrendelésre történő beutalásról.

A pajzsmirigy krónikus túlműködéséhez és a pajzsmirigyhormonok termelődési zavarához az esetek többségében autoimmun vagy daganatos betegség vezet. A hipertireózis leggyakoribb oka a Graves-Basedow kór, egy autoimmun betegség, amely leggyakrabban a női nemet érinti (a nő–férfi arány 5:1). A betegség a pajzsmirigyhormonok vérben történő felszaporodásával jár. A kiváltó oka nem ismert, az esetek 80 százalékában azonban kimutathatók a TSH-receptor elleni antitestek a vérben, ami arra utal, hogy az immunrendszer megtámadta a hormontermelést szabályozó rendszert.

A másik lehetséges ok az autonóm adenóma, más néven göb, amely hormonálisan aktív, de a szabályozórendszer általában nem hat rá.

A kivizsgálás részét képezi a laborvizsgálat és a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata. Göbök azonosítása esetén sor kerülhet szövettani mintavételre.

Ha a gyógyszeres kezelés önmagában nem elégséges, sor kerülhet a pajzsmirigy egy részének vagy a pajzsmirigygöb(ök) sebészi eltávolítására.