Nem csak Oroszország és Ukrajna, hanem Európa békéje is a tét

Vajon milyen területfeladásokat kell adni, milyen kompromisszumokat kell kötni? Ez nem fog kiderülni augusztus 15-én, de a diplomáciai tárgyalás az elkerülhetetlen kapu a békéhez vezető úton - fogalmazott Kiss Rajmund, a Háborúellenes Digitális Polgári Kör vezetője.

Számtalan kérdés kering a pénteki alaszkai Trump-Putyin találkozó kapcsán. Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője szerint ha jól belegondolunk, akkor a nemzetközi kapcsolatok is egy hatalmas sakktábla.

„A hétvége nagy kérdése, hogy miért éppen Alaszka, és nem a hat részes amerikai vígjátékra gondolok. A jó hír az nekünk magyaroknak, hogy Magyarország is rajta volt az utolsó listán, sőt maga Vlagyimir Putyin kezdeményezésére. Az Egyesült Arab Emirségek, Svájc, Magyarország, Budapest, majd pedig Alaszka nyert, hogy augusztus 15-én otthont adjon Donald Trump és Vlagyimir Putyin tárgyalásának” - fogalmazott. 

A két elnök egyébként utoljára Oszakában, 2019-ben találkozott egy G20 csúcson. Utoljára amerikai elnök Joe Biden, '21-ben, közel négy éve találkozott Vlagyimir Putyinnal - tette hozzá.

Megjegyezte, a tét a béke, de ennél nagyobb tét is van, hiszen nem csak Oroszország és Ukrajna, hanem Európa békéjéről is beszélünk, vajon milyen területfeladásokat kell adni, milyen kompromisszumokat kell kötni. Ez nem fog kiderülni augusztus 15-én, de a diplomáciai tárgyalás az elkerülhetetlen kapu a békéhez vezető úton - fogalmazott a Háborúellenes Digitális Polgári Kör vezetője.

„Még egy szó csak Alaszkáról. 1867. október 18-án harmadik Sándor, orosz cár, Oroszország egyik legrosszabb üzletét kötötte, hiszen 7,2 millió dollárért adta el a területet az Egyesült Államoknak. De az ukrán-orosz rendezés szempontjából ez most teljesen részletkérdés” - emlékeztetett Kiss Rajmund

A sakk után a pingpong asztal mellől is a pénteki tárgyalás fontosságára hívta fel a figyelmet, mint fogalmazott: „A pingpong mindig inspirált, de nem csak engem, a diplomáciában is nagyon fontos szerepe van. Gondoljunk 1971. április tizedikére, amikor a 31. nagolyai világbajnokság után Mao Ce-tung hívására megérkezett az amerikai delegáció, még családtagokkal is. Ezután pedig július tizedikén Henry Kissinger titokban megérkezett Kínába, hogy előkészítse a Nixon találkozót”.

Természetesen az európai vezetők sem maradhattak ki a pénteki események forgatagából: „Ez a labda törött, úgy járt, mint amire rálépett von der Leyen, hiszen ezért nem is fog tárgyalni Trump és Putyin találkozóján. Ami egy nagy nemzetközi pingpongmeccs lesz. Szerintem többen forgóra készülnek, mert több játékos bejelentkezett. Az előbb említettem von der Leyen asszony rálépett egy labdára, ő már nem játszhat. Zelenszkij ütőjét nem találják, lehet, hogy eladták. Hszi Csin-ping Kína elnök tollszárral melegít, ugyanúgy Módi az indiai elnök is. Európából talán Macron francia elnök, a német kancellár és a brit miniszterelnök később beszállhat a forgóba. A lényeg, hogy legyen egy barátságos találkozó augusztus 15-én Alaszkában Trump és Putyin között”.