Orbán Viktor: Digitális honfoglalásra van szükségünk!

Ha most vasárnap lennének a választások, akkor 106 egyéni választókerületből, 80-at nyernénk. Ez fölényes többség, de ezzel nem vagyok elégedett – jelentette ki Orbán Viktor a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktábor nagyszínpadán. A miniszterelnök a mércét 87 egyéni mandátumban állította fel. Ezzel együtt bejelentette a Digitális Polgári Körök  megalakítását.

A kormányfő szerint a rombolásra, trollkodásra épülő közösségek uralják a digitális teret, és ezzel szemben az építés, alkotás, a hazaszeretet kultúráját akarják meghonosítani az interneten. Ezért a DPK jelentősége túlmutat a soron következő választáson.

- Nekünk is szükségünk van egy digitális honfoglalásra – mondta.

A kormányfő még a beszéde elején felidézte: találkozott Nicosur Dan román miniszterelnökkel, aki szerinte közös román-magyar sikerekre vágyik, és bízik benne, hogy együtt tudnak működni. Aztán kitért a Kneecap kitiltására – ennek kapcsán bírálta a szervezőket, mondván „lehetett volna annyi eszük, hogy nem hozzák ilyen helyzetbe az országot.”

Donald Trumpról is ejtett néhány szót. Szerinte a magyarok neki köszönhetik, hogy mostanáig sikerült elkerülni a harmadik világháborút, megszűnt a Magyarország elleni diszkrimináció, visszavonták a paksi erőmű építését érintő szankciókat, és már négy K+F együttműködésről is sikerült megállapodni.

Orbán Viktor szerint mindenki érzi a háború előszelét. Történelmi példákat hozott fel, milyen események, körülmények előzik meg a nagy háborúkat. Ilyen a nagyhatalmak rivalizálása és a fegyveres konfliktusok számának emelkedése. Továbbá felerősödik a fegyverkezési verseny, és dinamikusabbá válik a migráció. Ezeket a jeleket szerinte mind érzékelhetjük ma is.

Hogy mi a teendő? „Csigavér és stratégiai nyugalom.” Ugyanakkor erőfeszítéseket kell tennünk a békéért. Ennek kapcsán felidézte, hogy egy éve tárgyalt erről Volodimir Zelenszkijjel, akit figyelmeztetett: az idő nem nekik dolgozik. Az ukrán elnök ezt cáfolta, és a háború folytatása mellett érvelt.

- A háborúból való kimaradásra fel kell készülni. Ez egy tudás, nem deklaráció kérdése – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök (középen) előadást tartott a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2025. július 26-án. Mellette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor szerint fontos a regionális békekör megerősítése – ebben Szlovákia már a partnerünk. Továbbá jóban kell lenni a világ nagy hatalmi központjaival. E tekintetében az USA-val, Oroszországgal, Indiával, Kínával és a türk világgal jó a kapcsolatunk, egyedül Brüsszellel vannak vitáink. 

A kormányfő hangsúlyozta: a magyar haderő megerősítése érdekében már sokat tettek, de van még teendő. Emellett az energetikai függetlenséget is elérendő célnak nevezte. Beszélt a mesterséges intelligencia fontosságáról is. – Az Európai Unió ebből a szempontból nem ér semmit. Az MI versenybe önállóan kell bekapcsolódni, regionális meghatározó szerepbe kell kerülni – jelentette ki.

A „humán erőforrás”, amit régen kultúrfölénynek hívtak, szintén elengedhetetlen. Ebben szerinte jól állunk, régiós összehasonlításban Magyarország költi a legtöbbet „az oktatásra, de legalábbis a felsőoktatásra.”

- A nyugati szövetség tagjai vagyunk, de ott kell lennünk a keleti gazdaságban – szögezte le Orbán Viktor, aki továbbra is a Kelet és a Nyugat közötti egyensúlyozásban jelölte ki a magyar külpolitika prioritását.

Kijelentette, hogy nem kérdés, lesz-e európai háború, hiszen az már zajlik Ukrajnában. Ennek oka, hogy a Nyugat nem törődött az egyensúllyal, a NATO és az EU is azt mondta Kijevnek, „persze, gyertek”. Pedig Orbán Viktor szerint tudni lehetett, hogy ez megbontja az egyensúlyt, mert ez Moszkvából nézve egzisztenciális fenyegetést jelent Oroszországra.

– Ez mutatja, hogy a háborúkat jószándékkal is ki lehet robbantani – mondta.

Összegzésként megállapította: az ukrajnai háború nem egy döntés kérdése volt, hanem a folyamat vége, és ha lesz harmadik világháború, ez arra is igaz lesz, ezért kell nagyon óvatosnak lenni.

Itt a kormányfő megjegyezte azt is, hogy a következő uniós költségvetés, amelynek tervezete sok vitát váltott ki, egyértelműen háborús költségvetés.

Kényszerpályán az EU

Brüsszel nem hajlandó tűzszünetre és békére, és be akarja tölteni az USA kivonulásával keletkező kört, miközben kereskedelmi háborúba készül Kínával és az Egyesült Államokkal. – Épeszű embernek föl kell tennie a kérdést: De miért? Mi ennek az értelme? – fogalmazott Orbán Viktor.

– Az erre való titkos iratot a Rogán Műveknek még nem sikerült megszereznie – tréfálkozott a miniszterelnök, majd kifejtette véleményét: bármilyen válság tört ki eddig, azt az uniós elit a bürokratikus centralizáció növelésére használta fel, tehát a föderalisták a javukra próbálják fordítani a válságokat. Ukrajna uniós tagságának emellett bizonyos üzleti köröknek anyagi haszna is keletkezne. 

Hangsúlyozta: a mérleg úgy néz ki, hogy az elmúlt 10 évben Nagy-Britanniát kiengedték, Ukrajnát pedig felvennék az unióba. Ez szerinte őrület, de van benne rendszer: Nagy-Britannia szuverenista volt, Ukrajna viszont a föderalistákat erősítené.

– 1920-ban az ellenségeink döntöttek rólunk, és úgy döntöttek: Magyarország kicsi lesz és szegény. Mi azért vagyunk a politikában, hogy ezt a sorsot megváltoztassuk. Vagyis Magyarország nagy lesz és gazdag – közölte Orbán Viktor. Honnan lesz ember, nyersanyag, tőke és tudás? Hogyan leszünk képesek az önvédelemre és hogyan ne tudjanak kihagyni minket a nemzetközi döntésekből? Ezek azok a kérdések, amelyekre a magyar nagystragéiának válaszolnia kell.

A válaszok megvannak, de az idő rövidsége miatt csak két pontot emelt ki: azt, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország, a fókusz továbbra is a családtámogatáson marad, amivel a világ élmezőnyéhez tartozik. Sőt, a nők SZKJ-mentessége unikum. És kiemelte a fiatalok saját lakáshoz jutásának támogatását is az új, fix kamatozású hitelkonstrukcióval.

Beszélt továbbá a kereszténység nemzetmegtartó szerepéről. Szerinte a nyugat-európaiak a szekularizáció miatt vesztették el az önvédelmi képességüket, és ezért váltak szinte idegenné a saját országaikban.