Tizenkétezer éves jég buktatta le Európa múltját

A PNAS Nexus folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Nevada állambeli Desert Research Institute (DRI) kutatói egy 40 méter hosszú jégmagot elemeztek radiokarbonos módszerekkel. A mintákban talált por, pollen és aeroszolrészecskék révén feltérképezhető a klímaváltozás, az erdőségek terjedése, majd visszaszorulása, valamint az emberi tevékenység hatása az elmúlt évezredekben.

Joe McConnell, a DRI kutatója szerint a jégmag „szinte teljes képet ad az Alpok légköri történetéről a mezolitikumtól kezdve”, beleértve a mezőgazdaság kialakulását, a népességnövekedést és az iparosodást is.

A jég kora meglepte a kutatókat, mivel egy közeli, mélyebb gleccserben csupán százéves jégre bukkantak. A különbséget a Mont Blanc csúcsán tapasztalható szélviszonyok okozhatják.

A minták szerint az utolsó jégkorszak idején a nyári hőmérséklet az Alpokban mintegy 3,5 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint a jelenlegi holocén időszakban. Az aeroszolok – például por és tengeri só – mennyiségének változásai alapján a kutatók következtetni tudtak a széljárásra és az éghajlat nagyobb léptékű változásaira is.

A kutatás különösen fontos, mert ez az első olyan európai alpesi jégmag, amely folytonos feljegyzést nyújt a legutóbbi jégkorszak óta. A kutatók szerint ez kulcsfontosságú a múlt klímaállapotainak pontosabb megértéséhez és a jövőbeli éghajlati modellek finomításához.