Hány tektonikus lemez van a Földön, és miért mozognak?

Évmilliárdokkal ezelőtt a Föld felszíne olvadt magmaóceán volt. Ahogy hűlt, elkezdett keményedni, kialakítva a kérget. A köpenyben és a kéregben található ásványok eltérő sűrűsége tektonikus lemezek kialakulásához vezetett – a litoszféra hatalmas szegmensei „lebegnek” az asztenoszféra rugalmasabb rétegén.

Manapság a tudósok 12-14 fő tektonikus lemezt azonosítanak, amelyek bolygónk szinte teljes felszínét beborítják. Ezek közül a legnagyobbak a csendes-óceáni, az észak-amerikai, az eurázsiai, az afrikai, az indoausztrál, a dél-amerikai és az antarktiszi lemez. A csendes-óceáni lemez továbbra is a legnagyobb, területe körülbelül 103,8 millió négyzetkilométer.

A nagy lemezek mellett léteznek úgynevezett mikrolemezek is - a litoszféra apró, egymillió négyzetkilométernél kisebb töredékei. Pontos számuk az osztályozástól és a geológiai adatok részletességétől függően változik.

A lemezek folyamatosan mozognak. Például a Csendes-óceáni-lemez északnyugat felé mozog, évi 7-10 cm sebességgel. Ezt a mozgást a szubdukciós zónákkal való kölcsönhatás okozza - olyan területekkel, ahol az egyik lemez a másik alá süllyed. Az ilyen folyamatok a kontinensek körvonalainak megváltozásához, új hegyláncok kialakulásához, sőt egész kontinensek beolvadásához is vezethetnek.

A geológusok úgy vélik, hogy a lemezek mozgása még milliárd évekig folytatódni fog, és a Föld képe a távoli jövőben gyökeresen eltérhet a jelenlegitől - írta meg a Gismeteo.