Itt fogy, amott nő a lakosság száma

Napjaink egyik legégetőbb gondja a demográfia. E téren súlyos a kontinensek közötti átrendeződés, az egyes részeken látványosan emelkedik, a másikokon pedig mértéktelenül csökken a népesség.

Július 11- e a Népesedés világnapja, s ez jó alkalom lehet(ne) az elgondolkodásra  - írja a Felvidék Ma. A lap szerint mindannyiunk részéről ideje lenne megoldást találni e globális gondra. Megjegyzik, ma 8,120 millió ember él a bolygón, és a 21. század végére akár a tizenegy milliárdot is elérhetjük. Mindez történik annak ellenére, hogy a természetes szaporodás aránya földrészenként és országonként is roppant változó.

A népességnövekedés pedig hosszú távon komoly társadalmi, gazdasági és népegészségügyi szempontból is egyértelmű gondokat jelent, és erős aggályokat is felvet.

A lap emlékeztet, egyrészt a gyermekáldás ajándék, de nem mindegy, hogy hol mennyi gyerek születik. Ennek dinamikája nem minden földrészen azonos, és ezek a demográfiai adatok teljes mértékben átrendezték Földünk népességének kontinensek szerinti eloszlását. Ázsiában, Latin-Amerikában, 1950 óta több mint háromszorosára, Afrikában ötszörösére duzzadt a lakosság. Afrikában  napjainkban is óriási a népességnövekedés. Jelenleg és még sokáig pedig a legnépesebb országok India, Kína, Nigéria és a Karib-tengeri szigetek lesznek.

Ugyanakkor sajnálatos módon a legkisebb növekedés Európára jellemző.

A lapban hozzáteszik, Földünk készletei végesek, a étvágyunk mértéktelen, az életben maradáshoz szükséges igények és szükségletek egyre magasabbak, ugyanakkor a szakemberek szerint a jelenlegi fogyasztás szintjén a Föld mindössze 4,7 milliárd embert (lenne) képes eltartani.