Hazánk erkölcsi és politikai nyomásgyakorlással néz szembe

A közlemény szerint a hivatal megállapítása szerint ezek a műveletek nemcsak a közvéleményt akarják megtéveszteni, hanem a magyar közbizalmat megroppantva kívánják korlátozni az ország szuverén döntéshozatalát.

A cél, hogy erkölcsi és politikai nyomásgyakorlással Magyarországot rákényszerítsék olyan nemzetközi döntések támogatására, amelyek ellentétesek a nemzeti érdekekkel, mint például Ukrajna uniós csatlakozásának támogatása, illetve Ukrajna katonai támogatása - írták.

A hivatal négy fő narratívát azonosított: az egyik a sokkszerű, összehangolt támadások sorozata, amelyek politikai akciókkal és médiamegjelenésekkel karöltve próbálják hitelteleníteni a kormányt. Ilyenek azok az ukrán állítások, amelyek szerint Magyarország katonai kémhálózatot működtetne Kárpátalján, ezeket a hazai és nemzetközi sajtó villámgyorsan felerősítette - tették hozzá.

A második narratíva morális nyomásgyakorlással bélyegzi meg a békepárti álláspontot, azt sugallva, hogy „aki nincs Ukrajnával, az Oroszországgal van”. A harmadik a háborús félelmeket gerjeszti, azt állítva, hogy Magyarország csak katonai szerepvállalással kerülheti el az orosz fenyegetést.

Végül a negyedik narratíva az európai központosítást sürgeti, a magyar vétójogot és szuverenitást akadályként beállítva - sorolták.

„Ezek a kampányok brüsszeli finanszírozású médiahálózatokon és propaganda-infrastruktúrákon keresztül terjednek: riporterek utaztatása, szerkesztőségi beágyazások, tematikus tréningek és közös cikkgyártási projektek biztosítják a külföldi propaganda szempontjai szerint működő tartalomgyártást” - fogalmaztak a közleményben.