Belátták, hogy Magyarországnak igaza volt?

Róma, Párizs és Berlin közös levelet készül küldeni Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben egy uniós szintű beruházási ösztönzőket és az autóipar célzott támogatását sürgetik – írja a La Repubblica. Az együttműködés hátterében az európai versenyképesség romlása és a technológiai átmenet kihívásai állnak.

A lap értesülése szerint Emmanuel Macron, Giorgia Meloni és Friedrich Merz már meg is állapodtak a főbb célkitűzésekről, amelyeket a Bizottság elnökéhez intézett levélben kívánnak megfogalmazni. A dokumentum elküldését a következő hetekben tervezik.

Az első számú prioritás: az autóipar támogatása a technológiai semlegesség irányába történő átmenet során. A három vezető olyan célzott pénzügyi eszközök létrehozását javasolja, amelyekkel biztosítani lehetne az európai gyártók versenyképességét a globális piacon. Ez a lépés különösen aktuális az elektromobilitás és az alternatív hajtásláncok térnyerésének fényében.

A Politico Morning Mobility korábban már beszámolt arról, hogy a három főváros közös kezdeményezésen dolgozik. Meloni június végén az olasz parlamentben is utalt a készülő levélre, amely szerinte „válasz kell legyen az ipari lemaradás veszélyére”.

A La Repubblica szerint a vezetők a járműgyártáson túlmenően más stratégiai ágazatokra is ki kívánják terjeszteni a közös fellépést. A tervezett levél a védelmi ipar, az innováció és az űrkutatás kiemelt támogatását is szorgalmazza, emellett konkrét javaslatokat tartalmaz majd az energiaárak féken tartására.

A részletek még egyeztetés alatt állnak. Franciaország például határozottabban támogatja az elektromos járművek állami ösztönzését, míg Németország óvatosabban közelíti meg a kérdést. A lap szerint ez az egyik olyan pont, ahol még nincs teljes egyetértés a három ország között.

Szintén vita övezi, hogy említést tegyenek-e a Mercosur-kereskedelmi megállapodásról. Franciaország és Olaszország egyaránt fenntartásokat fogalmaztak meg a dél-amerikai országokkal kötendő egyezménnyel kapcsolatban – elsősorban mezőgazdasági és környezetvédelmi aggályokra hivatkozva –, míg Németország inkább a megállapodás ratifikálása mellett érvel.

Az iparpolitikai összefogás hátterében egyre erősödő aggodalmak állnak az EU globális pozícióvesztéséről, különösen a kínai és amerikai technológiai versenytársakkal szemben. A három ország közösen igyekszik nyomást gyakorolni Brüsszelre, hogy ne csupán szabályozási, hanem beruházási oldalról is támogassa az európai gazdaságot.